Visszhang: könyv

Istók Anna: A szemérem határai

Visszhang

Vékony kötet, súlyos témákkal és megrázó élethelyzetekkel. Hiába pár oldalas szövegek, idő kell a befogadáshoz, ahogy a novellák szereplőinek is időre van szükségük a gyakran tematizált gyász feldolgozásához.

Már az első elbeszélések a mélybe rántanak, mintha a könyv elején tömörülnének a legnehezebben emészthető történetek, amelyek után meglehetősen idegenül hat az utolsó néhány szöveg könnyed, gyermeki humora. Újra és újra előkerül a meddőség kérdése, szexuális visszaélések traumái bukkannak felszínre, mérgező családi és szerelmi kapcsolatok működésébe pillanthatunk be. Olykor nem csak két novella között, de bizonyos mondatok után is muszáj egy kis szünetet tartani, például a Csak neve volt című darab közepén: „Halálnak adtam életet a szülő­ágyon, és ez a tudat annyira megbénít, hogy képtelen vagyok sírni.”

Izgalmas pluszrétege lehetne a kötet egészének az, hogy számos szereplője életét a legtöbb esetben a vallás és a hit is erősen meghatározza, kár, hogy az egyes szövegek nem akarnak mit kezdeni a magától értetődőnek tételezett vallási kontextussal. Pedig az ezek mélyén rejlő konfliktusok bátrabb kibontása a felvetett dilemmák még árnyaltabb tárgyalására is lehetőséget adott volna. Így viszont zavarba ejtő módon lógnak a levegőben az olyan részletek, mint a meg nem nevezett járvány idején született kutatóorvos belső monológja, aki a vírus és a védőoltások okozta meddőségről elmélkedve arra jut: „Valójában nem a tudomány adja meg a választ számunkra. A válasz Isten.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”