Visszhang: könyv

Istók Anna: A szemérem határai

Visszhang

Vékony kötet, súlyos témákkal és megrázó élethelyzetekkel. Hiába pár oldalas szövegek, idő kell a befogadáshoz, ahogy a novellák szereplőinek is időre van szükségük a gyakran tematizált gyász feldolgozásához.

Már az első elbeszélések a mélybe rántanak, mintha a könyv elején tömörülnének a legnehezebben emészthető történetek, amelyek után meglehetősen idegenül hat az utolsó néhány szöveg könnyed, gyermeki humora. Újra és újra előkerül a meddőség kérdése, szexuális visszaélések traumái bukkannak felszínre, mérgező családi és szerelmi kapcsolatok működésébe pillanthatunk be. Olykor nem csak két novella között, de bizonyos mondatok után is muszáj egy kis szünetet tartani, például a Csak neve volt című darab közepén: „Halálnak adtam életet a szülő­ágyon, és ez a tudat annyira megbénít, hogy képtelen vagyok sírni.”

Izgalmas pluszrétege lehetne a kötet egészének az, hogy számos szereplője életét a legtöbb esetben a vallás és a hit is erősen meghatározza, kár, hogy az egyes szövegek nem akarnak mit kezdeni a magától értetődőnek tételezett vallási kontextussal. Pedig az ezek mélyén rejlő konfliktusok bátrabb kibontása a felvetett dilemmák még árnyaltabb tárgyalására is lehetőséget adott volna. Így viszont zavarba ejtő módon lógnak a levegőben az olyan részletek, mint a meg nem nevezett járvány idején született kutatóorvos belső monológja, aki a vírus és a védőoltások okozta meddőségről elmélkedve arra jut: „Valójában nem a tudomány adja meg a választ számunkra. A válasz Isten.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.