Visszhang: lemez

J Mascis: What Do We Do Now

Visszhang

Szólólemezzel J Mascis 2000-ben jelentkezett először, miután feloszlatta eredeti zenekarát, a 80-as évek közepe óta létező Dinosaur Jr.-t.

Noha két akkori albuma J Mascis + The Fog néven jelent meg (More Light, 2000; Free So Free, 2002), kísérő zenekara csak a turnék alkalmával volt, a kontrollmániás frontember a stúdióban a doboktól a gitárokig szinte mindent egyedül játszott fel. Miután elásta a csatabárdot egykori zenésztársával, Lou Barlow-val, újraalakították a Dinosaur Jr.-t, amely azóta is remekül megvan az eredeti felállásban. De ahogyan Barlow is kiad szólóanyagokat, valamint másik zenekarával, a Sebadoh-val is aktív, úgy 2011 óta Mascis is újra megjelentet rendszertelen időközönként szólóalbumokat, amelyek jóval szelídebb hangvételűek, mint a zajos gitárzenére szakosodott anyazenekar.

A most megjelent What Do We Do Now is ilyen: jobbára középtempós, akusztikus gitárokra és dúr akkordokra épülő alt-country dalok ezek, amelyek nem a péntek esti őrjöngésekhez íródtak, jobban illenek a vasárnap délelőtti házimunka mellé. Mascis a néha megszólaló zongorán kívül ismét mindent maga játszik a lemezen, de nem próbál felfedezni ismeretlen területeket, inkább egy-egy hangulatra keres variációkat. Van annyira rutinos dalszerző és hangszerelő, hogy ne legyen gyenge pillanat a lemezen, de kiemelkedő kulcspillanat sincs sok: talán a Can’t Believe We’re Here vagy a Set Me Down című számokkal a legkönnyebb letesztelni, hogy a lemez működik-e nekünk is vasárnap délelőttre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.