Visszhang: tánc

Kortalan nemzedék

  • Sisso
  • 2024. március 13.

Visszhang

A Közép-Európa Táncszínház (KET) új előadása a sebesség, a tiszta tánc és a jelenünk őrültségének jegyé­ben született.

A kortárs tánc fenegyerekeként emlegetett szlovák Anton Lachky ellentétekre épülő koreográfiája generációkat és kultúrákat szeretne összekötni.

Lachky 2012-ben alapította belgiumi székhelyű együttesét, az Anton Lachky Companyt, miközben ő maga a világ egyik vezető kortárs táncegyüttesének, az Akhram Khan Companynek is tagja. A nagy technikai tudású és népszerű koreográfus Magyarországon is többször dolgozott már: legutóbb Kristóf György a Bunker című, dialógusok nélküli utópisztikus filmjének táncjeleneteit instruálta, a KET-tel pedig már a harmadik munkája ez. A társulat összeszokott táncosai bravúros gyorsasággal mozognak, duóban, trióban, csapatban is megmutatják, milyenné válhat az ember egy túlhajtott korban, amikor önmagunk felgyorsított mozgóképének látszunk. Aztán egy következő pillanatban könnyed, lüktető, harmonikus tánckart látunk végigvonulni a színpadon, hogy aztán újra elkaphasson mindenkit az örvény. Párbajba fullad az interakció, néha őrületté fokozódik, hogy aztán megint csak szeretetteli simogatássá szelídüljenek a kapcsolódások, és így tovább. Ritmusfesztivál és tempóparádé: kortárs elemek a kelet-európai néptánc és a popkultúra motívumvilágával ötvözve. A történetek töredékesek és hétköznapiak, foszlányok egy nemzedékről, amelynek nem telik, inkább zúdul az ideje. Mintha egy nagy játékmester játszana velük. A forma tökéletes, a gondolatiság kicsit kullog utána.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.