Az FBI működéséről a kilencvenes években alig volt fogalmunk, e műben a szervezet szerepeltetése bájosan gyerekes, de legalább jól illik a kellemetlen borítóhoz, amelyről maga a szerző mosolyog ki a maga tervezte kollázsból. A dizájn a pályaudvaron árusított ponyvákra hajaz. A belső grafikai elemek továbberősítik a camp hatást: a szerző ott már félmeztelen pózokba vágja magát. Ha csak a szövegekre figyelünk, módosul a percepció, de nem lesz kevésbé furcsa a helyzet.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
