A dalokat öt prózai átkötés és három „reklám” szakítja meg, az egészet pedig egy 100 oldalas, szépen illusztrált könyv foglalja keretbe. De nemcsak a fentiek teszik nehezen befogadhatóvá: az ének sokszor maníros, a szó klasszikus értelmében fülbemászónak talán csak a címadó dal nevezhető, illetve az a két szám (Jutka 2.; Bármerre jártam), amelyekben Kispál András vendégszerepel. A szövegekbe minden eddiginél több politikai kiszólás került, Borkai, Orbán, Mészáros, Soros és a NER is megjelenik, de ez inkább zavarba ejtő, mint frappáns. Persze mondhatnánk rá, hogy kordokumentum, mégis kevéssé valószínű, hogy évtizedek múlva pont ezek a dalok tudják majd legjobban visszaadni, milyen volt 2021 Magyarországa. Ráadásul a költői képeiről híressé vált Lovasinak nem is áll jól, hogy ennyire direkten fogalmaz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
