Visszhang: lemez

Lovasi András: Grand Hotel Halmahera

Visszhang

Két és fél éven belül második szólóalbumát készítette el a Kiscsillag frontembere, bár a jelző ezúttal csak félig igaz, ugyanis valójában inkább egy hangjátékról van szó.

A dalokat öt prózai átkötés és három „reklám” szakítja meg, az egészet pedig egy 100 oldalas, szépen illusztrált könyv foglalja keretbe. De nemcsak a fentiek teszik nehezen befogadhatóvá: az ének sokszor maníros, a szó klasszikus értelmében fülbemászónak talán csak a cím­adó dal nevezhető, illetve az a két szám (Jutka 2.; Bármerre jártam), amelyekben Kispál András vendégszerepel. A szövegekbe minden eddiginél több politikai kiszólás került, Borkai, Orbán, Mészáros, Soros és a NER is megjelenik, de ez inkább zavarba ejtő, mint frappáns. Persze mondhatnánk rá, hogy kordokumentum, mégis kevéssé valószínű, hogy évtizedek múlva pont ezek a dalok tudják majd legjobban visszaadni, milyen volt 2021 Magyarországa. Ráadásul a költői képeiről híressé vált Lovasinak nem is áll jól, hogy ennyire direkten fogalmaz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.