Visszhang: Tévésorozat

Ártatlanságra ítélve

Visszhang

Jó ügyvéddel sosem hálunk – ezt az alapigazságot felejti el Carolyn Polhemus, a chicagói főügyészség üdvöskéje, aki maga is sikeres ügyész lévén kollégájával, a nős Rusty Sabich-csel keveredik kalandba.

A férfi házassága már épp felépülne a félrelépésből, amikor Carolynt egy napon megkötözve, holtan találják. Rusty elvállalja az ügyet, remélve, hogy sosem derül fény az afférra, ám a holttest mellett talált testnedvek a rettegett (ám fentiekkel elkerülhető) összeférhetetlenséget bizonyítják, így a férfi nem csak az ügyet, de a nehezen visszaszerzett feleségét és – immáron első számú gyanúsítottként – a szabadságát is elveszít­heti. Bár a nézőmarasztalóan erotikus flasbackek (különösen Renate Reinsvétől fűtve) némileg választ adnak a „megérte?” kérdésre, David E. Kelley jogi thrillere a családi színtérnél jóval egészebb képet igyekszik adni a romlottságról. Előléptetéseknek, választásoknak téve eszközévé a borzalmas tragé­diát, az igazságszolgáltatás és a politika korrupciójának mélyéről tudósít. Bár konkrétabbat nem igazán mond annál, hogy bizony létezik ilyen, és ez nem jó.

Jake Gyllenhaal, Scott Turow regényének (újra)feldolgozásában épp olyan, amilyenre számítunk, ám a rongyosra koptatott „vívódó férfi” alakjánál sokkal izgalmasabb az ügyésznő figurája. Talán túlzás lenne gerillafeminizmusnak nevezni, mégis van abban valami bizarrul felszabadító, hogy annyi makulátlan, glorifikált női áldozat után ezúttal egy szemérmetlen irodai házinyúl kerül terítékre – nyárson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.