tévésorozat

My Lady Jane

Visszhang

Biztosra megy a My Lady Jane, amikor jól bevált ihletforrásokból merít.

Képviselteti magát a Bridgertonból ismerős derűs erotika és alternatív történelemszemlélet, a Tudorokból átmentett intrika és fülledtség, valamint Az Úr sötét anyagaiból újrahasznosított állatos-alakváltós fantasy vonal. Csak még jobban zavarba jövünk, amikor kiderül, hogy az erősen színezett cselekmény alapja a Tudor-korszak egyik viharos intermezzója, Lady Jane Grey (lefejezéssel végződő) kilencnapos uralkodása. Talán nem meglepő, hogy a történet feminista újragondolásában Lady Jane a fejét és a szabadságát is megőrzi. Ám ettől sem lesz emlékezetes ez a saját vagányságától megrészegült széria.

Lady Jane (Emily Bader) kora normáival ellenszegülve (mily meglepő) többet akar az élettől, mint gazdag férjet és fiú örökö­söket. Szabadidejében gyógynö­vények kutatásával foglalkozik, és ebből is szeretne független életet biztosítani magának. Karakán (és státuszvesztéstől rettegő) anyja azonban más véleményen van; a lány tudta nélkül odaígéri őt a rossz hírű Lord Guildford Dudley-nak (Edward Bluemel). Közben (ne kérdezzék miért) egyre fokozódik Angliában az ún. verity és ethian csoportok közötti ellentét; előb­biek a „varázstalan” többséget, utóbbiak az alakváltó kisebbséget képviselik. A költő itt bizonyára valami kato­likus-protestáns me­taforára gondolt. Hiába festik alá Lady Jane kalandjait kortárs slá­gerek és anakronisztikusan szókimondó narráció, és hiába izzik a levegő a két ifjú főhős között, mindez kevés egy magával ragadó sorozathoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.