Három évtizede megállt a szíve, és három és fél percre (a fogalmaink szerint) megszűnt létezni, vagy legalábbis valami egészen különös történt vele.
A mű az ehhez vezető utat, a halál közelségének észlelését, bekövetkeztét, majd a visszatérést taglalja. A magyar színházi közegben többnyire nem túl kreatív módon, kényszerből választják a felolvasószínház műfaját, szemben például a német hagyományokkal. A leginkább német nyelvterületen dolgozó Dömötör András rendezésében a tartalom és a forma párosítása magától értetődőnek tűnik. A szöveget a rendező három hangon szólaltatja meg Fullajtár Andreával, Ötvös Andrással és Hegedűs D. Gézával. Ennek miértjére sajnos nem derül fény, de a színészek remek előadásában a szöveg szinte letaglózza a hallgatóságot.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
