visszhang: könyv

Odze György: Kísértés

Visszhang

Véges András a véletlennek, családi kapcsolatainak, de leginkább az elvek hiányának köszönhetően szürke ügyészségi hivatalnokból egyik napról a másikra jómódú, menő ügyvéd lesz.

Valójában soha nem vágyott sikerre, ám Kállai Valter, befolyásos üzletemberek és politikusok ügyvédje olyan ajánlatot tesz, amelynek nem tud ellenállni. A harmincas éveiben járó férfi kétes ügyekbe keveredik, magánélete leépül, de megtanulja, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak igen kevés köze van az igazsághoz.

A fülszöveg szerint a regény „egy nemzedék emblematikus figurájának” sorsán keresztül kíván tükröt tartani az olvasók elé, de a főszereplő alakja és a cselekmény felépítése erre a legkevésbé sem alkalmas. Még ha a rendszerváltás nyerteseinek ügyeskedéseiben olykor rá is ismerünk az elmúlt évti­zedek hazai viszonyaira, a szerző kínosan ügyel arra, hogy eltartsa magától azt a valóságot, amelyről állítólag beszélni akar. Fiktív településekkel és fiktív pártokkal (Nemzetpárt) próbálja modellezni egy hatalmi struktúra összefüggéseit, amelyek így mind a valóság, mind a fikció keretei között hiteltelenné válnak. András alakjának pontos megrajzolására sem jut idő, pedig jót tett volna a szövegnek, ha a szerző a parttalan moralizálás helyett inkább egyetlen kidolgozott élettörténetre fókuszál. Így ez a túlírt, csapongó, következetlen időkezelésű elbeszélés meg sem közelíti az ábrázolni kívánt fejlődés- és bukástörténet mélységeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.