Visszhang: könyv

Orosz István: Páternoszter

Visszhang

Ha képzőművész ír regényt, az olvasó szuggesztív képekre számít.

E mű egy Rákosi Mátyás-fantomkép megrajzolásának jelenetével kezdődik, de aztán elragadják az olvasót a történetszálak. A rendszerváltás emlékezetes, „Tovarisi konyec!” feliratú plakátjának alkotója egy Mexikóban élő, magyar anyától, ismeretlen apától született nőről ír, aki tudósítani érkezik Magyarországra. Megismerkedik egy festővel, így aztán az ő szintén képzőművész édesapja után maradt kézirat lesz az igazi főszereplő. Kezdeni kellene vele valamit, ahogyan az országnak is a maga hagyatékával.

A kézirat jelen ideje a Rákosi-rendszer, az újságírónőé és a tanáré a rendszerváltás utáni időszak. Látszólag semmi köze a két világnak egymáshoz: az egyikben a titkárnő üres hubertusos üveget hoz ki a főnök irodájából, aztán bevisz egy telit; a másik korban egy budapesti lakásban összejövetelt tartanak. Szégyenletes titkok és emberi sorsok kötik össze a két világot. Muszáj, hogy legyen türelme és ideje az embernek utánajárni, hogy mi miért alakult így? Igen, ezen túl kell esni, ahogy a regény egyik nagyon szép jelenetében a páternoszterben csókolózó pár megvárja a szerkezet átfordulását. Nem hiszem, hogy a véletlen az „a gondviselés, álruhában”, hogy pont azzal az emberrel sikerül elcserélni a cipőnket, akivel már régen találkoznunk kellett volna, és hogy végül mindenki előkerül, amikor kell. Az persze jó lenne, ha el tudnánk dönteni, mit felejtsünk el, hogy legyen hely a fontosabb, szebb emlékeknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.