Visszhang: könyv

Orosz István: Páternoszter

Visszhang

Ha képzőművész ír regényt, az olvasó szuggesztív képekre számít.

E mű egy Rákosi Mátyás-fantomkép megrajzolásának jelenetével kezdődik, de aztán elragadják az olvasót a történetszálak. A rendszerváltás emlékezetes, „Tovarisi konyec!” feliratú plakátjának alkotója egy Mexikóban élő, magyar anyától, ismeretlen apától született nőről ír, aki tudósítani érkezik Magyarországra. Megismerkedik egy festővel, így aztán az ő szintén képzőművész édesapja után maradt kézirat lesz az igazi főszereplő. Kezdeni kellene vele valamit, ahogyan az országnak is a maga hagyatékával.

A kézirat jelen ideje a Rákosi-rendszer, az újságírónőé és a tanáré a rendszerváltás utáni időszak. Látszólag semmi köze a két világnak egymáshoz: az egyikben a titkárnő üres hubertusos üveget hoz ki a főnök irodájából, aztán bevisz egy telit; a másik korban egy budapesti lakásban összejövetelt tartanak. Szégyenletes titkok és emberi sorsok kötik össze a két világot. Muszáj, hogy legyen türelme és ideje az embernek utánajárni, hogy mi miért alakult így? Igen, ezen túl kell esni, ahogy a regény egyik nagyon szép jelenetében a páternoszterben csókolózó pár megvárja a szerkezet átfordulását. Nem hiszem, hogy a véletlen az „a gondviselés, álruhában”, hogy pont azzal az emberrel sikerül elcserélni a cipőnket, akivel már régen találkoznunk kellett volna, és hogy végül mindenki előkerül, amikor kell. Az persze jó lenne, ha el tudnánk dönteni, mit felejtsünk el, hogy legyen hely a fontosabb, szebb emlékeknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.