Visszhang: kiállítás

Phantom Vision

Visszhang

A hazai és külföldi alkotók fényművészeti, illetve art science installációi láthatatlan jelenségeket próbálnak „láthatóvá” tenni, érzékszerveink, illetve olykor pusztán a képzeletünk stimulálásán keresztül.

Ahogy a tárlat alcíme is utal rá: Az érzékelés mélyáramlataival sodródunk az egykori Hold utcai piac tereiben a néhai standokból kialakított helyiségek között. Az egymástól elkülönített kis termekben közel kerülhetünk az egyes – néhány esetben interaktív – művekhez, a körfolyosó és a galéria nyitott részein a nagyobb, látványos munkák, például Ólafur Elíasson hatalmas szemre emlékeztető műve vagy Bigert & Bergström időjárásgépe láthatók.

Kiemelt szerepet kapnak az álmok, több installáció is ezekből „dolgozik”, van, amelyik megpróbálja a külső szemlélő számára is hozzáférhetővé tenni ezt a nagyon is személyes megélést, például mesterséges intelligencia alapú képalkotás segítségével. Az Onirica () című kísérlet szöveges álomleírások alapján generált montázsainál és interaktív térképénél azonban sokkal izgalmasabb Jon Rafman másfél órás szürreális filmje, amelyben a művész az álmait dolgozta fel a videójátékok stílusában. A Phantom Vision alapos megszemlélése (még ha a Rafman-filmből csak töredékeket nézünk is meg) minimum kétórás program, igaz, ennek jelentős részét a művekhez tartozó leírások böngészése viszi el, ezek ugyanis gyakran olyan értelmezési támpontokat adnak, amelyek elengedhetetlenek a befogadáshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.