Visszhang: könyv

Piotr Socha – Monika Utnik-Strugala: Kosz

Visszhang

A Méhek és a Fák c. népszerű albumok után a szerzőpáros most a tisztálkodás színes-szagos történetét mutatja be.

A lehengerlő képeskönyv tele van érzékenyítő, olvasmányos történetekkel, amelyek a társadalmi és kulturális különbségekre is rátekintenek. Az illusztrációk sokfélék, a történetek részleteit színesen tálalják, egyszerre viccesek és kedvesek, simán bele lehet feledkezni csupán a képnézegetésbe is. A szövegekből megtudhatjuk, hogy az emberek mely korban, hogyan tartották tisztán magukat a világ különböző részein, sőt még az űrben is. Fürdésről, szépségápolásról, fogmosásról, vécéhasználatról olvashatunk az ókortól napjainkig. Látjuk: a világ szerencsésebb helyein a higiénia az életvitelünk alapvető tényezője.

Érdekes, korokon és vallásokon átívelő kalandozásunk során áttekinthetjük, hogy mikor, milyen volt az általános viszonyunk a koszhoz, illetve mit neveztünk tisztaságnak. Mivel, mikor és hányszor fürödtek az ókori Egyiptomban? Hogyan oldották meg a tisztálkodást a pestisjárvány idején? Miért lett divat anno a paróka? Miként lehet, hogy a lady hajkölteményében egérkölykök születtek? Fürdő vagy szauna? Hol és hányszor találták fel a vízöblítéses vécét? Fürdés helyett ingcsere, hajmosás helyett tetűcsapda? Mi az a lengyelfürt, és mit rejtett a barokk smink? Látjuk: még a felnőtteknek is tartogat érdekességeket a könyv.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.