Visszhang: könyv

Piotr Socha – Monika Utnik-Strugala: Kosz

Visszhang

A Méhek és a Fák c. népszerű albumok után a szerzőpáros most a tisztálkodás színes-szagos történetét mutatja be.

A lehengerlő képeskönyv tele van érzékenyítő, olvasmányos történetekkel, amelyek a társadalmi és kulturális különbségekre is rátekintenek. Az illusztrációk sokfélék, a történetek részleteit színesen tálalják, egyszerre viccesek és kedvesek, simán bele lehet feledkezni csupán a képnézegetésbe is. A szövegekből megtudhatjuk, hogy az emberek mely korban, hogyan tartották tisztán magukat a világ különböző részein, sőt még az űrben is. Fürdésről, szépségápolásról, fogmosásról, vécéhasználatról olvashatunk az ókortól napjainkig. Látjuk: a világ szerencsésebb helyein a higiénia az életvitelünk alapvető tényezője.

Érdekes, korokon és vallásokon átívelő kalandozásunk során áttekinthetjük, hogy mikor, milyen volt az általános viszonyunk a koszhoz, illetve mit neveztünk tisztaságnak. Mivel, mikor és hányszor fürödtek az ókori Egyiptomban? Hogyan oldották meg a tisztálkodást a pestisjárvány idején? Miért lett divat anno a paróka? Miként lehet, hogy a lady hajkölteményében egérkölykök születtek? Fürdő vagy szauna? Hol és hányszor találták fel a vízöblítéses vécét? Fürdés helyett ingcsere, hajmosás helyett tetűcsapda? Mi az a lengyelfürt, és mit rejtett a barokk smink? Látjuk: még a felnőtteknek is tartogat érdekességeket a könyv.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).