Visszhang: tévésorozat

Rajzás

Visszhang

Az Atlanta harapós popkultúra-kritikája, szürreális tónusai és önmagát is megmosolygó egzisztencializmusa után magas elvárásaink lehettek a Rajzással kapcsolatban.

A Rajzás csak az első produktuma Donald Glover nagyszabású szerződésének az Amazonnal. Talán a túl evidens utalgatások teszik (Ni’Jah, a sorozatbeli popsztár alig leplezett alakmása Beyoncénak, míg az énekesnő megszállott online rajongói bázisa, a Beyhive Swarmként kel új életre), vagy a limitált minisorozat formátum, esetleg a végsőkig vitt antihősépítés, de a Rajzás hagy némi elégedetlenséget maga után.

A frusztrált, zárkózott Dre (Dominique Fishback) napjait a világhírű énekesnő, Ni’Jah iránti rajongás tölti ki. Amikor nem róla tweetel vagy a dalait hallgatja, akkor jövőbeli találkozásukról fantáziál. Ő maga szinte észre sem veszi, hogy elszigetelődik egyetlen érzelmi (és pénzügyi) támaszától, Marissától (Chloe Bailey), aki nővére és legjobb barátnője is. Amikor a lány egy párkapcsolati krízis után öngyilkos lesz, Dre lába alól végleg kicsúszik a talaj, és megszállott rajongása, gyermekkori traumái és gyásza gyilkos körútra terelik egész Amerikán keresztül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.