Visszhang: lemez

Richard Thompson: Ship to Shore

Visszhang

A gitáros-énekes Richard Thompson majdnem hatvan évvel ezelőtt kezdte karrierjét  a brit folkreneszánszban fontos szerepet betöltő Fairport Conventionben.

1971-ben távozott az együttesből, és egy évtizeden át feleségével, Linda Thompsonnal adott ki lemezeket, köztük a megjelenésekor bukásnak számító, de azóta kultikussá vált I Want to See the Bright Lights Tonightot. Válásuk után a különleges gitárjátékáról ismert Thompson egyedül folytatta, a most megjelent Ship to Shore pedig már a tizenkilencedik szóló­lemeze.

Az idén 75 éves zenész egyenletes színvonalú életművéből az új anyag sem lóg ki. Az albumot nyitó Freeze dörgő basszusokkal és menetelő dobokkal indul, Thompson gitárszólói pedig továbbra is élményszámba mennek: nem a villantásról szólnak, hanem sokkal inkább olyanok, mintha továbbmesélnék a dalszövegben megkezdett történeteket. Ahogyan a Fairport Convention számára is a folk volt az origó, úgy nincs ez másképp a Ship to Shore-on sem, a tengerészdalokat idéző énekdallamok mellett vannak viszont arab hatásokat mutató, vagy épp a klasszikus rock and rollt idéző dalok is. A kifejezetten borús első oldal után fokozatosan kezd kisütni a nap Thompson lemezének második felén, és bár itt már van egy-két kevésbé erős pillanat, semmi tragikus mellényúlás nincs. A Ship to Shore nem hibátlan, de élettel teli album és külön izgalmas, hogy néhány hét múlva a több mint egy évtizede hallgató Linda Thompson is megtöri a csendet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.