Visszhang: lemez

Richard Thompson: Ship to Shore

Visszhang

A gitáros-énekes Richard Thompson majdnem hatvan évvel ezelőtt kezdte karrierjét  a brit folkreneszánszban fontos szerepet betöltő Fairport Conventionben.

1971-ben távozott az együttesből, és egy évtizeden át feleségével, Linda Thompsonnal adott ki lemezeket, köztük a megjelenésekor bukásnak számító, de azóta kultikussá vált I Want to See the Bright Lights Tonightot. Válásuk után a különleges gitárjátékáról ismert Thompson egyedül folytatta, a most megjelent Ship to Shore pedig már a tizenkilencedik szóló­lemeze.

Az idén 75 éves zenész egyenletes színvonalú életművéből az új anyag sem lóg ki. Az albumot nyitó Freeze dörgő basszusokkal és menetelő dobokkal indul, Thompson gitárszólói pedig továbbra is élményszámba mennek: nem a villantásról szólnak, hanem sokkal inkább olyanok, mintha továbbmesélnék a dalszövegben megkezdett történeteket. Ahogyan a Fairport Convention számára is a folk volt az origó, úgy nincs ez másképp a Ship to Shore-on sem, a tengerészdalokat idéző énekdallamok mellett vannak viszont arab hatásokat mutató, vagy épp a klasszikus rock and rollt idéző dalok is. A kifejezetten borús első oldal után fokozatosan kezd kisütni a nap Thompson lemezének második felén, és bár itt már van egy-két kevésbé erős pillanat, semmi tragikus mellényúlás nincs. A Ship to Shore nem hibátlan, de élettel teli album és külön izgalmas, hogy néhány hét múlva a több mint egy évtizede hallgató Linda Thompson is megtöri a csendet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.