Visszhang: lemez

Roman Simovic: Rózsa Miklós, Bartók Béla – Hegedűversenyek

Visszhang

A magyar mozikomponista három hónapos alkotói szabadságát töltötte az MGM-mel kötött szerződése szerint, amikor egy bérelt olasz villában megkomponálta hegedűversenyét Jascha Heifetz számára.

Másfél évtizeddel korábban Bartók Béla a Csalán utcában dolgozott „érettkori” hegedűversenyén, amelyet aztán a világháború előtt pár hónappal Székely Zoltán mutatott be Amszterdamban.

Ez a két versenymű szerepel Roman Simovic, a London Sym­phony Orchestra hangversenymesterének nagyszerű és élethű hangzású lemezén. A szólista szépen domborítja a Rózsa-concerto zavarba ejtő technikai igényét, mutatós virtuozitását, magával ragadó sodrását, de az elmélyült, idillt és zaklatottságot váltogató lassú tételben is meggyőző. A zárótételre Bartókon túl Sosztakovics volt nagy hatással, a zenekart vezénylő Sir Simon Rattle bátor interpretációja nem is retten vissza attól, hogy hangsúlyozza a rokonságot.

A Bartók-versenyművet már Kevin John Edusei vezényli. Természetesen sokkal gyakrabban találkozunk ezzel a hegedűversennyel, mégis tanulságos élmény Rózsáéval együtt hallani. Hiszen Bartókot joggal helyezzük egy polccal magasabbra. Simovic mély alázattal veti magát alá a műnek, és kitárulkozóbb szólistakollégáival szemben bensőségesebb értelmezését adja ennek a sokrétegű, szélsőséges volumenben mozgó zenének. Játszi könnyedséggel szólnak a kettős- és hármasfogások, magabiztosan követik egymást a gyors karakter- és hangnemváltások. Szinte olyan, mintha meg sem kellene szenvednie értük. Hát illene ezért bírálni?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.