Szerencsére nem kell rögtön végleges döntést hozni. A kinézetében és felépítésében leginkább az egykori Tesz-vesz sorozatot (illusztráció: Studio Gordy) megidéző, az alsós korosztályt megszólító csupaszín enciklopédia ezért is inkább játék, mint komolyabban vehető továbbtanulási útmutató.
Mivel sem a témán belüli tematika, sem a betűrend nem szervezi a szakmák rendszerezését, Leo professzorra és mindent kommentáló macskájára kell hagyatkoznunk, velük együtt szállunk be egy nem egészen szokványos sárga iskolabuszba, és huss. (Később ennek nem lesz szerepe, a cirmos is csak néha nyávog közbe.) Innentől tarka, sűrűn (sokszor átláthatatlanul) telerajzolt oldalpárok segítségével ugrálunk szakmáról szakmára, kezdve az óvodapedagógustól a kiadói munkatársig.
Nem tudom, hogy melyik gyerek akar majd asztronauta helyett kertész lenni amiatt, mert meghallja (meglátja), hogy egy varjú örömmel felkiált – „De szép ez a virágágyás!” –, illetve kinek lenne vonzóbb jövőkép az öreg, vastag szemüveges vénkisasszony kinézetű könyvelő a filmsztárnál, holott az album egyik célja, hogy megkönnyítse a tájékozódást a sok-sok vonzó lehetőség között.
Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy a könyv telis-teli van érdekességekkel (még ha egy 7–8 éves nem is feltétlen tudja, mi is az a finommotorika vagy a CT), és szöveges, illetve képi humorral is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
