Visszhang: könyv

Siniša Tucić: Vörös vonal

  • - krusovszky -
  • 2023. április 12.

Visszhang

Napjaink könyvkiadási viszonyainak egyik legnagyobb vesztese a kortárs külföldi líra.

Nagy befektetést igényel (jogdíjak, fordítók stb.), a végén meg alig veszi meg néhány tucatnyi ember. A nagyobb kiadók igyekeznek is távol tartani magukat tőle. Így hát a kisebbeken a teher, hogy ezt az egyébként kulturálisan értékes területet babusgassák.

„Mindent, amit az erőszakról tudok / mások tapasztalatai alapján / ismertem meg / az anyanyelv várótermében.” Mert sok egyéb mellett, a nyelv közvetíti az erőszakot is generációk, országok, kultúrák között. Az 1978-ban született újvidéki szerb költő már régóta jelen van nálunk itt-ott megjelent versei­vel, interjúival és személyes felbukkanásaival is. Válogatott verseskötetét mégsem vették észre sokan. Pedig ott van benne egy sor dolog, ami miatt a posztjugoszláv lírát szeretni lehet: avantgárd hatások, politikai bátorság, történelmi léptékű ön- és társadalomkritika, meg egy csomó éles mondat, melankólia, balkáni őrület. Ehhez jön még Tucić-nál az életrajzi háttér (mozgássérült lét), a visszatérő hospitalizáció képei, a digitális kultúrába vetettség mint átok és ritkábban áldás, plusz a generációs tapasztalat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.