Visszhang: könyv

Siniša Tucić: Vörös vonal

  • - krusovszky -
  • 2023. április 12.

Visszhang

Napjaink könyvkiadási viszonyainak egyik legnagyobb vesztese a kortárs külföldi líra.

Nagy befektetést igényel (jogdíjak, fordítók stb.), a végén meg alig veszi meg néhány tucatnyi ember. A nagyobb kiadók igyekeznek is távol tartani magukat tőle. Így hát a kisebbeken a teher, hogy ezt az egyébként kulturálisan értékes területet babusgassák.

„Mindent, amit az erőszakról tudok / mások tapasztalatai alapján / ismertem meg / az anyanyelv várótermében.” Mert sok egyéb mellett, a nyelv közvetíti az erőszakot is generációk, országok, kultúrák között. Az 1978-ban született újvidéki szerb költő már régóta jelen van nálunk itt-ott megjelent versei­vel, interjúival és személyes felbukkanásaival is. Válogatott verseskötetét mégsem vették észre sokan. Pedig ott van benne egy sor dolog, ami miatt a posztjugoszláv lírát szeretni lehet: avantgárd hatások, politikai bátorság, történelmi léptékű ön- és társadalomkritika, meg egy csomó éles mondat, melankólia, balkáni őrület. Ehhez jön még Tucić-nál az életrajzi háttér (mozgássérült lét), a visszatérő hospitalizáció képei, a digitális kultúrába vetettség mint átok és ritkábban áldás, plusz a generációs tapasztalat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.