A hiánypótló antológia szerint a legkisebbeket sem kell félteni az élet nagy kérdéseitől, amelyek közös felfedezéséhez remek kiindulópont lehet a költészet.
A kivitelezés méltó a vállaláshoz. Schall Eszter kreatív és szerethető, ugyanakkor cseppet sem tolakodó, letisztult illusztrációi igazi északi atmoszférát varázsolnak a lapokra. Ezt a hangulatot kétségtelenül jól ismeri a szövegeket magyarra fordító és kötetbe rendező Patat Bence is, aki Jón Kalman Stefánsson és Karl Ove Knausgård regényeiből is fordított már. Patat nagy érzékenységgel fordul ezekhez az időnként nyelvileg és formailag is egészen különleges költeményekhez, amelyek között néhány szabadvers és egy-egy, egyenesen prózába hajló darab is felbukkan. A tematikus ciklusokba rendezett írások éppen ennek a poétikai érettségnek köszönhetően válnak igazán alkalmassá arra, hogy a címben is kiemelt barátságon túl („A boldogság egy nyírfatörzs / az iskola udvarán. / Szavak a kérgébe vésve, / csak te érted igazán”) a felnőttek furcsa világában, a másság és az elfogadás kérdéseiben, valamint az idő és az elmúlás problémáihoz is fogódzót nyújtsanak: „Milyen, ha meghalunk? / Mint egy költözés? / Tudjuk, mihez fogunk? / Vagy minden új, mesés?”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
