Visszhang: színház

Boldogságunk madara

Visszhang

Ritkán pillanthatunk bele egy előadás elkészülésének folyamatába, pedig ez az alkotóknak is segítség lehet.

A Feuer Yvette vezette Láthatáron Csoport most az új produkciójuk első munkafázisába enged betekintést, hogy felmérjék, jó úton haladnak-e, így az előadás egyik főbb eleme az utána következő beszélgetés volt. Maga a darab a MOME Design Intézet jelmez specializáció mesterszakos hallgatóinak a jelmeze köré épült, akik – Szűcs Edit jelmeztervező vezetésével – kosztümöket készítettek A boldogság madara című tibeti népmeséből ihletve, hogy aztán e jelmezek egy összművészeti projektben keljenek életre. Az alkotók arra tettek kísérletet, hogy egy több mint ezeréves mesét lefordítsanak a kortárs színház formanyelvére. Az előadás két élő szereplője Feuer Yvette és Berta Csongor, akik többségében mozgásművészeti elemekkel dolgoznak.

A darabnak nincs története, a néző maga alkothat egy neki tetszőt Szálinger Balázs boldogságkeresésről szóló versét felhasználó szövegből kiindulva. Ez az igazán kérdéses eleme a produkciónak. A vita legsarkalatosabb pontja az volt ugyanis, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága a most rendkívül divatos, történet nélküli előadásoknak. Ezt többen megúszósnak tartották, mondván, hogy ennyire nem szabad elengedni a nézők kezét, igenis kellenek a kapaszkodók. És itt lett világos, miért jó egy ilyen beavató szeánsz. Kíváncsian várjuk, hogy az alkotók merre mennek majd tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.