Visszhang: film

Szörnyella

  • Bacsadi Zsófia
  • 2021.06.30 20:55

Visszhang

Nincs visszaút, Szörnyella De Frász is áldozatul esett a Disney élő szereplős remake- és eredettörténet dömpingjének.

A Szörnyella a későbbi divatdiktátor/kutyanyúzó korai lázongó éveit meséli el a hetvenes évek punktól pezsgő Londonjában. A némileg irritáló, de helyenként szórakoztató filmnek volt honnan ihletet merítenie: Todd Phillips már kifejtette nekünk, hogy Jokereinket mi magunk teremtjük, ugyanennek feminista olvasatát pedig már Harley Quinn is prezentálta. Szörnyella esetében persze pluszkihívást jelent az állatkínzó hajlamok kimagyarázása – nem meglepő módon gyerekkori traumákra kell gyanakodnunk.

A rendező, Craig Gillespie már az Én, Tonyával bizonyította, hogy jó érzéke van a kicsit visszataszító, arrongáns, de mégis ellenállhatatlan hősnők megrajzolásához. Nos, Szörnyella pontosan ilyen. A lázadó természetű, kegyetlenkedésre hajlamos Estella sehol sem tud beilleszkedni, hiába szelíd anyja minden igyekezete. Miután a kislány árvaságra jut, London utcáin csavarogva belebotlik Horace-ba és Jasperbe, akik befogadják tolvajbandájukba. Estella nyilvánvaló stílusérzéke hamar megmutatkozik, ezért barátai takarítói állást szereznek neki egy puccos londoni divatházban. Itt fedezi fel tehetségét a gőgös, zsarnoki hajlamú Bárónő (Emma Thompson).

Gillespie filmje ettől kezdve két irritáló díva párharca, melyeket észbontó kosztümtervekkel és fura CGI-ebekkel vívnak, de Emma Stone nem mindig tudja fenntartani a Glenn Close művelte grandiózus gonoszkodás színvonalát, így Emma Thompson könnyűszerrel lekörözi.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk