Visszhang: könyvmelléklet

Tone Hødnebø: Jótállás az igazságért

  • - krusovszky -
  • 2024. április 24.

Visszhang

Iszonyú jó lehet most kortárs norvég szerzőnek lenni.

Övék a világirodalom leg­menőbb, rocksztár státuszú írója (Karl Ove Knausgård-ról van szó, ki másról?), illetve az övék a legutóbbi Nobel-díj is a nagyszerű Jon Fosse jóvoltából, úgy tűnik, még az asztalfiókban is remek költők lapulnak. Ebből a fiókból szemelget a Magvető új sorozata, az európai irodalmakat vizsgáló (és az EU által támogatott) Határhelyzetek. Kár, hogy a most tárgyalt kötet címe ilyen nyakatekert maradt, ennyire műfordításízű, mert a kötet egésze teljesen természetes hangon szólal meg magyarul. A. Dobos Éva láthatóan megtalálta a saját hangját Hødnebø verseiben.

Első blikkre úgy tűnik, a norvég vidék valamiért mindig fenyegető idillje jelenik meg itt is: méhek donganak, kutyák ugatnak, szitakötők érintik a víz színét, de valami készül. Aztán kinyílik a fókusz, a női lét kérdései, az emberi kondíciók változatlansága vagy változtathatatlansága, a társas és társtalan magány momentumai, a történelem terhe és az emlékezet önfelszabadítása mind beleférnek ezekbe a rövid, meditatív szövegekbe. Hødnebø az apró részletekbe is szívesen merül alá, és minden erőlködés nélkül húzza mögéjük a történelem nagy távlatait. „Hogy megtudjak valamit, teret kell adni a kétségeimnek” – mondja egy helyen, és valóban, a tudás és a kétkedés közötti feszültségből nyerik energiájukat ezek a szövegek. A végére még a keretes szerkezet is összejön neki. Nem lehet okunk panaszra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.