Visszhang: film

Totem

  • 2024. június 12.

Visszhang

Sol 7 éves kislány, koránál jóval eszesebb és érzékenyebb.

Az őt körülvevő nagycsalád (nagynénik, nagyszülők, unokatestvérek) egy emberként készül papája születésnapjára. A papa festő. A papa nagyon szeret. A papa haldoklik. A gerincvelőt kéne kezelni, de csak javasasszonyra telik, aki egy égő cipóval űzi, a nagypapa kifejezett rosszallása közepette, a rontó szellemeket. A new age-es, kvantumterápiának nevezett hókuszpókusz sem segít, és nem segít az sem, hogy a papa negatív energiájúnak tartott képeit eltávolítják, először a falakról, majd a házból is. Sol mindennek tanúja, és tanúja a nagycsalád minden egyéni nyomorúságának, magán­életi és az együttélésből fakadó konfliktusának, pontosan érti, hogy mit akarnak elhallgatni előle, és érettebben kezeli az őt érő hatásokat, mint a felnőttek.

Voltaképpen ez a családi keresztmetszet, ez a részletekbe elmerülő tabló a film igazi témája, ahol a halál közelsége és a mexikói indián misztikával átszőtt ünnep azonos súllyal jelenik meg, a szimbolikus, metafizikai és profán, fizikai szint egyszerre van jelen – az arcmását ábrázoló maszkok fogadják az ünnepeltet (a vendégek tartják a saját arcuk elé), aki azonban összecsinálja magát a folyosón, s pelenkát kell adni rá. Nagyon sűrű, nagyon jelentésteli minden – talán egy kicsit sűrűbb is a kelleténél. Az egzotikus fesztiválkedvencben annyi réteg terül egymásra, hogy egy idő után már tolakodónak hat a sok egyszerű életábrázolásnak álcázott jelkép, áthallás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.