Visszhang: opera

Turandot

Visszhang

Barta Dóra rendezése folytatja Kovalik Balázs hagyományát.

Az ő leleménye volt ugyanis, hogy az ismeretlen hercegnek elárulják annak a rejtvénynek a megfejtését, amellyel Turandot hercegnő kezét lehet elnyerni. De Kovalik egykori rendezésével ellentétben itt elügyetlenkedik a dolgot: a herceg a felvonás legvégén mindenki szeme láttára próbálja megsemmisíteni a csalás bizonyítékát.

Mindenesetre az előadás látványos. A háttér vörös, közepén egy nagy ezüstszürke kör, majd amikor ez kétfelé nyílik, a császári palota ugyancsak mutatós lépcső- és emelvényrendszere nyűgöz le, amely mindenféle variációkban nyílik és csukódik, emelkedik és süllyed. Tihanyi Ildikó látványtervező kihasználja a felújított színpad összes technikai lehetőségét. Az viszont furcsa, hogy a szereplők egy része stilizált ruhát kapott, a többiek viszont teljesen hétköznapit. Ugyanez a kettősség jellemzi a színészvezetést is. Láttunk néhány nagyon szépen komponált képet.

Az Operaház két változatban játssza a darab végét, a bemutatón Luciano Berio fináléváltozatát láthattuk. Ebben Barta azt mutatja be, hogy a herceget jobban érdekli a hatalom, mint a szerelem. (Franco Alfano hosszabbik befejezését alighanem Yusif Eyvazov budapesti vendégszereplése miatt iktatták be.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.