Visszhang: opera

Turandot

Visszhang

Barta Dóra rendezése folytatja Kovalik Balázs hagyományát.

Az ő leleménye volt ugyanis, hogy az ismeretlen hercegnek elárulják annak a rejtvénynek a megfejtését, amellyel Turandot hercegnő kezét lehet elnyerni. De Kovalik egykori rendezésével ellentétben itt elügyetlenkedik a dolgot: a herceg a felvonás legvégén mindenki szeme láttára próbálja megsemmisíteni a csalás bizonyítékát.

Mindenesetre az előadás látványos. A háttér vörös, közepén egy nagy ezüstszürke kör, majd amikor ez kétfelé nyílik, a császári palota ugyancsak mutatós lépcső- és emelvényrendszere nyűgöz le, amely mindenféle variációkban nyílik és csukódik, emelkedik és süllyed. Tihanyi Ildikó látványtervező kihasználja a felújított színpad összes technikai lehetőségét. Az viszont furcsa, hogy a szereplők egy része stilizált ruhát kapott, a többiek viszont teljesen hétköznapit. Ugyanez a kettősség jellemzi a színészvezetést is. Láttunk néhány nagyon szépen komponált képet.

Az Operaház két változatban játssza a darab végét, a bemutatón Luciano Berio fináléváltozatát láthattuk. Ebben Barta azt mutatja be, hogy a herceget jobban érdekli a hatalom, mint a szerelem. (Franco Alfano hosszabbik befejezését alighanem Yusif Eyvazov budapesti vendégszereplése miatt iktatták be.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.