Visszhang: színház

Vízityúk

Visszhang

Minden valószerűtlen: élénk színű gumimatracok, rapid házasság és hirtelen jött örökbefogadás, egy szép hercegnő – a Lady, Alice of Nevermore (Mentes Júlia) –, aki rangon alul választja ki magának Edgar Walport (Keresztes Tamás).

El kell hajítanunk az agyunk, hogy a Zsótér Sándor rendezte „szférikus tragédiát” ép ésszel befogadhassuk.

A díszlet (Ambrus Mária) gömbszerű: a gumimatracok dudorosak, az óriási citrom kerekded, és a ferde talaj is ráerősít minderre. Zsótér kihagyásokkal, logikátlan történetvezetéssel és a véletlenszerűséggel dolgozik. A világ súlytalanná válik, a konfliktus burleszkké szelídül, a filozófia más dimenzióba kerül: a mélységek és magasságok lapossá és értelmetlenné válnak. A pillanat élménye váltja fel a tanulságot, a lényeg, hogy mindez egyben erősen hasson érzékszerveinkre.

Stork Natasa (Vízityúk, Flake-Prawacka Erzsébet) végig szuggesztíven néz, olyannyira, hogy szövege (szerző: Stanisław Ignacy Witkiewicz; fordító: Kerényi Grácia) kissé háttérbe is szorul emellett. Keresztes Tamásnak jól áll a szerep, szürreális kelléktárának nincsen párja. Mentes Júlia kifogástalanul hozza a mesebeli hercegnőt. A semmiből tűnik elő Tadek, a gyerek (Lelkes Botond), aki a legszürreálisabb a szürrealitásban: álmodik és felébred, fest – nyilván szürreális stílusban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.