Visszhang: lemez

Nabihah Iqbal: Dreamer

  • - minek -
  • 2023. május 3.

Visszhang

A londoni születésű, sokoldalú zenész számára nem volt mindig áldás a nagyváros.

Remek bemutatkozó albuma, a 2017-es Weighing of the Heart nyomában már majdnem kész volt az újabb, amikor 2020 elején kifosztották a stúdióját, s a rablók elvitték a második lemez kész anyagát is. Lelki békéjét paradox módon az mentette meg, hogy nagyapja súlyos betegsége nyomán Pakisztánba kellett utaz­nia, majd ott ragadt a Covid miatt, és az új inspirációk hatására kezdett ismét komponálni. Legújabb albumán, a Dreameren sem mellőzte a posztpunk, dreampop, shogaze előképekből, illetve az ambient-trance-house elektronikából való építkezést, de talán még erősebb a dalaira oly jellemző személyesség és önreflexió.

Iqbal akusztikus gitárra és harmóniumra írta az albumot, a hangzást is inkább az általa megszólaltatott gitárok dominálják, énekhangja pedig tökéletesen betölti az eleven és fantáziadús hangszeres játéka nyomán feltáruló akusztikai teret. Egy-egy örvénylő, lassú sodrású szerzeményben csak a fináléra bukkan elő némi gépi ütem, mint például az In Light fenséges, nagy ívű felütésében. Más darabok kifejezetten táncolhatók, így a posztpunk This World Couldn’t See Us, az ellenállhatatlan szinti bassline-ra lüktető Sunflower, vagy a beszédes című Gentle House.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.