Interjú

„A régi diktatúrákból újak születnek”

Szász György – CMC

  • Soós Tamás
  • 2022. január 5.

Zene

Közel harminc év után NOW címmel új lemeze jelent meg a hazai indusztriális zene egyik meghatározó együttesének. A hőskorról, a máig aktuális rendszerkritikáról és az újrakezdésről beszélgettünk a zenekar motorjával, Szász Györggyel.

Magyar Narancs: A 80-as évek végén az éppen kibontakozó indusztriális színtérhez (Art Deco, Bp. Service) csatlakozott a CMC, de előtte már játszottál egy punkzenekarban a Sexepil tagjaival. Ez volt a Véraláfutás.

Szász György: Az egy alkalmi együttes volt. Az volt a tervem, hogy csinálunk egy punkzenekart, de végül csak egy rögtönzött koncertet adtunk a bölcsészkaron. Hegyi Zolival ők egy profi formáció voltak, és a srácok inkább vele folytatták a zenélést. Én pedig 1986-ban megalapítottam a CMC-t Méhész Zoltánnal – annak idején együtt rúgtak ki minket a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumból. Ő akkoriban a Matuska Silver Soundban, Bernáth(y) Sándor izgalmasan előremutató zenekarában játszott, és hozta magával Szántó Zolit is, aki a Sziámiban is basszusgitározott. Egy évvel később csatlakozott hozzánk Kósa Vince, aki az Art Decóban és a Bp. Service-ben játszott. Méhész Zoli távozása után alakult ki a CMC klasszikus triófelállása.

MN: Mi vonzott az ipari zenékben?

SZGY: Mi akkor nem foglalkoztunk vele, hogy ez indusztriál vagy sem. Megtetszettek az akkor frissnek számító zenék, a Test Dept., a Throbbing Gristle, a Cabaret Voltaire, Joy Division, Brian Eno. Volt egy hatalmas változás a zenében, és mi is ennek hatására próbáltunk játszani. Ma 132 címkét ragasztanak egy zenekarra, de akkor szimplán alternatívnak hívtuk ezeket a zenéket.

MN: Azért a CMC két szintetizátor, gitár, ének felállása eléggé kilógott a gitáralapú magyar undergroundból, ahogy a versszerű, kántált szövegek vagy az élő dob és a dobgép keverése is.

SZGY: Ezek a zenekarok, például a Test Dept. vagy a The Young Gods, hamar eljutottak Magyarországra, így a koncertek révén is óriási hatást gyakoroltak ránk. Az élő dob és a gépdob keverése az­óta is mániám. Hatalmas szerencse, hogy Szántó Zoli már akkor meg tudott írni számítógépen bármilyen zenét. Mutattam neki egy dalt, hogy ez a feeling kéne, és másnap hozott rá hat témát. A számítógépes zene akkor még újdonságnak számított, úgy kellett Bécsből becsempésznünk a cuccokat, mert itthon nem lehetett ilyenekhez hozzájutni. A narráció meg úgy jött, hogy már akkor is sok verset, szöveget írtam, de énekelni nem tudok, ezért az nem is jöhetett szóba.

MN: Hogyan nézett ki egy CMC-koncert a hőskorban?

SZGY: Csináltunk egy félplayback-alapot, azt összehangoltuk az akkor legjobb minőségűnek számító SABA videómagnó segítségével a vetítéssel, és arra játszottunk rá élőben. Akkor még nem sokan kísérleteztek samplingelt bejátszásokkal. Nem is volt gyakran koncertünk, mert kevés helyen voltak adottak a technikai feltételek. Ahol nem lehetett vetíteni, ott nem léptünk fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.