HANGADÓ

Az egész ember zenél

Alexander-technika és muzsikuslét

Zene

Lehet egészségesen zenélni egy életen át, de ehhez nem elég egyenes háttal ülni és nem vezetnek sikerre a testkínzó nyújtógyakorlatok meg a hosszúra nyújtott hangszergyakorlás sem. A test és a lélek összehangolására van szükség.

Miközben az éneklés és a zenélés segít az érzelmek kifejezésében, csökkenti a stresszt, fejleszti a kognitív képességeket és valóságos tűzijátékot idéz elő az agyi aktivitást jelző monitorokon, egy 2019-es brit kutatás szerint a zenészek négyötöde érzi úgy, a szakmája mentális egészségkrízissel küzd.

A klasszikus zene minden más műfajnál kötöttebb struktúrákat igényel, erős intézményi rendszerrel, egységesített oktatással és katonás rendben sorakozó szereplőkkel: karmesterekkel, szólistákkal és zenekari játékosokkal. Több karmester mondta már, hogy egy szimfonikus zenekarban csak tekintéllyel lehet rendet tartani, és sok zenésztől hallottam, hogy ez nekik nehézséget okoz. Nem egyszerű a szólistáknak sem, hiszen a koncerttermekből jószerével kiveszett az improvizáció, a legfőbb erény pedig a kottahű, precíz játék lett – a hiteles kifejezésmód mellett, ahova viszont csak önazonosan lehet eljutni. Míg a 19. századi zongoristák jó részének eljátszhatatlan volt Liszt Ferenc egyik-másik darabja, a mai zenészek technikai felkészültsége új csúcsokat ostromol.

De milyen áron? Schumann egy maga szerkesztette feszítő eszközzel tette tönkre a kezét, amikor a nagyobb hangközök elérésével próbálkozott. Jacqueline du Pré teste tiltakozott az ünnepelt csellóvirtuóz szerepe ellen, a sclerosis multiplex, miként Máté Gábor A test lázadása című könyvében spekulál, lelki elfojtásainak szövődménye lehetett. Ma sok zenész szed bétablokkolót a színpadi drukk kezelésére, és egyes zenetanárok kamaszkorú növendékeiknek is tucat számra adnak a vényköteles gyógyszerből, hogy megküzdjenek a lámpalázzal. A vérnyomáscsökkentőnek egyszerre van valós és placebohatása, s egy idő után az illető úgy érzi, a fellépés már nem menne nélküle. Professzionális muzsikusok visszatérő rémálmai között szerepel, hogy belesülnek az előadásba, elejtik a hangszerüket vagy elesnek a színpadon. Nem egy karrier szakad félbe kézremegés, pánikroham vagy szorongás miatt, a rézfúvósoknál a tönkrement rekeszizom, a vonósoknál gerincproblémák okozhatnak bajt. Ám lehet ezt másképp is csinálni.

Amikor ég a ház

Kepes Juli több mint húsz éve foglalkozik Alexander-technikával. „A technika nem gyakorlatsor vagy torna, hanem tanulási folyamat. A módszernek fontos része a »nemcsinálás«, a maladaptív megszokások elengedése” – mondja. Megalkotója, F. Matthias Alexander ausztrál színész azután kezdett foglalkozni a test és lélek egységét szem előtt tartó módszerrel, hogy gondjai akadtak a hangjával a színpadon. Azokban az években, amikor Freud első értekezéseit írta a pszichoanalízisről, Alexander a tükör előtt gyakorolta a beszédet, hogy tudatos kontrollt szerezzen maga felett. Ahelyett, hogy a korrekt mozdulatokat végezte volna, arra törekedett, hogy elhagyja a rossza­kat. A módszer a negyvenes évektől hódított Amerikában és Nagy-Britanniában, olyan személyiségek is elsajátították, mint Aldous Huxley, Paul Newman, John Cleese, Paul McCartney, Madonna és Sting.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.