Interjú

„Az eső elmossa a sok mocskot”

Csigó Tamás énekes, dalszerző, producer

Zene

Két évtizede indult Szombathelyről a jobb híján a trip hop műfajába sorolt, de azon jócskán túlmutató Beat Dis. Az izgalmas felfutást követően a zenekar azonban egyre ritkábban bukkant fel, és a 2010-es évek közepére lényegében meg is szűnt. Most azonban vadonatúj albummal ünneplik a kerek évfordulót. Csigó Tamás frontemberrel beszélgettünk.

Magyar Narancs: Szombathelyen elég komoly keményzenei színtér volt a kilencvenes években. Mennyire vettél részt ebben a Beat Dis előtt?

Csigó Tamás: Volt egy Missing Link nevű csapatom, rockzenét játszottunk. A stílusunkat leginkább a Faith No More hatása uralta. Kiadtunk két demót, és egyszer Szigeti Ferenc hívott fel az otthoni vonalas telefonomon – azt kérdezte, tudom-e, hogy a rádióban a Rock gyermekei listát két hónapja a mi dalunk vezeti. Egy-két helyre eljutottunk koncertezni, de aztán feloszlottunk lemez nélkül, pedig voltunk meghallgatáson az egyik nagy kiadónál. Szombathelyről mentünk vonattal, aztán Budán eltévedtünk, és emiatt késtünk fél órát. A lemezcég embere teljesen begőzölve fogadott minket, amikor végre odaértünk. Azzal gyanúsított meg minket, hogy időközben elmentünk a konkurenciához. Mindegy is, mert fiúcsapatot akartak csinálni belőlünk, valami Shygys-szerű rettenetet. Amit mi köszöntünk szépen, és fel is oszlottunk. Közben megszerettem a bristoli belassult zenéket, Trickyt már a kilencvenes évek közepén megismertem. Szombathelyen gyakran hallgattam az osztrák FM4 adót, ahol olyan zenék mentek, amelyekre nagyon jól rá lehetett lazulni. Ez egybeesett a Beat Dis indulásával, és ezért döntöttem úgy, hogy belassult zenét szeretnék játszani.

MN: Az indulásotok környékén sokat segített nektek az Anima Sound System, különösen Prieger Zsolt. Mi az, amit ő hozzáadott a Beat Dishez?

CST: Hagyta, hogy a magunk módján csináljuk a dolgunkat. A Dubcity nevű projekten már együtt dolgoztam Zsolttal az ezredfordulón, és utána kezdtem el a Beat Dist. Nem közvetlenül szólt bele a dolgokba, hanem a társasága, a zenéi és az intellektusa révén folyt bele a mi produkciónkba. Ez inkább a roadolás közben ragadt rám, ugyanis Rozi (Rozmán Zoltán, a Beat Dis dobosa, aki az Anima Sound Systemnek is volt tagja – N. I.) és én is hosszú éveken át roadoltunk az Animának. Ezalatt rengeteg zenét ismertem meg, szóval Zsolt ilyen szempontból is nagy hatással volt rám. Közben elkezdtem írni az első Beat Dis-dalokat; az elején még egyedül, zenekar nélkül. Aztán csatlakozott Rozi és Geri (Gergácz Gábor gitáros – N. I.), és sok időt töltöttünk együtt a próbateremben. Zsolt amolyan társproduceri minőségben egy picit persze beleszólt az anyagba, és aztán szépen összeállt az első lemezünk, a Genetik Gift.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.