Interjú

„Az eső elmossa a sok mocskot”

Csigó Tamás énekes, dalszerző, producer

Zene

Két évtizede indult Szombathelyről a jobb híján a trip hop műfajába sorolt, de azon jócskán túlmutató Beat Dis. Az izgalmas felfutást követően a zenekar azonban egyre ritkábban bukkant fel, és a 2010-es évek közepére lényegében meg is szűnt. Most azonban vadonatúj albummal ünneplik a kerek évfordulót. Csigó Tamás frontemberrel beszélgettünk.

Magyar Narancs: Szombathelyen elég komoly keményzenei színtér volt a kilencvenes években. Mennyire vettél részt ebben a Beat Dis előtt?

Csigó Tamás: Volt egy Missing Link nevű csapatom, rockzenét játszottunk. A stílusunkat leginkább a Faith No More hatása uralta. Kiadtunk két demót, és egyszer Szigeti Ferenc hívott fel az otthoni vonalas telefonomon – azt kérdezte, tudom-e, hogy a rádióban a Rock gyermekei listát két hónapja a mi dalunk vezeti. Egy-két helyre eljutottunk koncertezni, de aztán feloszlottunk lemez nélkül, pedig voltunk meghallgatáson az egyik nagy kiadónál. Szombathelyről mentünk vonattal, aztán Budán eltévedtünk, és emiatt késtünk fél órát. A lemezcég embere teljesen begőzölve fogadott minket, amikor végre odaértünk. Azzal gyanúsított meg minket, hogy időközben elmentünk a konkurenciához. Mindegy is, mert fiúcsapatot akartak csinálni belőlünk, valami Shygys-szerű rettenetet. Amit mi köszöntünk szépen, és fel is oszlottunk. Közben megszerettem a bristoli belassult zenéket, Trickyt már a kilencvenes évek közepén megismertem. Szombathelyen gyakran hallgattam az osztrák FM4 adót, ahol olyan zenék mentek, amelyekre nagyon jól rá lehetett lazulni. Ez egybeesett a Beat Dis indulásával, és ezért döntöttem úgy, hogy belassult zenét szeretnék játszani.

MN: Az indulásotok környékén sokat segített nektek az Anima Sound System, különösen Prieger Zsolt. Mi az, amit ő hozzáadott a Beat Dishez?

CST: Hagyta, hogy a magunk módján csináljuk a dolgunkat. A Dubcity nevű projekten már együtt dolgoztam Zsolttal az ezredfordulón, és utána kezdtem el a Beat Dist. Nem közvetlenül szólt bele a dolgokba, hanem a társasága, a zenéi és az intellektusa révén folyt bele a mi produkciónkba. Ez inkább a roadolás közben ragadt rám, ugyanis Rozi (Rozmán Zoltán, a Beat Dis dobosa, aki az Anima Sound Systemnek is volt tagja – N. I.) és én is hosszú éveken át roadoltunk az Animának. Ezalatt rengeteg zenét ismertem meg, szóval Zsolt ilyen szempontból is nagy hatással volt rám. Közben elkezdtem írni az első Beat Dis-dalokat; az elején még egyedül, zenekar nélkül. Aztán csatlakozott Rozi és Geri (Gergácz Gábor gitáros – N. I.), és sok időt töltöttünk együtt a próbateremben. Zsolt amolyan társproduceri minőségben egy picit persze beleszólt az anyagba, és aztán szépen összeállt az első lemezünk, a Genetik Gift.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.