mi a kotta?

Az ínyenc gyászmiséje

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/44. hétre

„Édes Istenem, íme, befejeztem ezt a szegény kis misét. Vajon szent muzsika, amit írtam, vagy az ördögé? Én az opera buffára születtem, ahogy bizonyára tudják. Egy kis tudomány, egy kis szív, ennyi az egész. Legyen áldott, és engedjenek be a paradicsomba” – sóhajtozott egy levelében Gioachino Rossini, a könnyed vígoperák mestere, aki harmincas évei elején visszavonult, s utána többször görnyedt finoman elkészített szarvasgomba, mint az ötvonalas papír fölé. Nem tartotta magát különösebben vallásosnak, de nem is tagadta a mennyeket: „nyugdíjazása” után néhány egyházi művet komponált. Amikor meghalt, Giuseppe Verdi ötletére összedugta a fejét tizenhárom itáliai zeneszerző, hogy misét írjanak példaképük emlékére. A Messa per Rossini elkészült, de nem adták elő ilyen-olyan viták és összezörrenések miatt. David Rosen, az olasz opera világhírű tudósa 1970-ben rekonstruálta a művet, de azóta is csak néhányszor került műsorra. Most Nánási Henrik vezényletével, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek előadásában kerül sor az első magyarországi bemutatóra. A szólókat Celeng Mária, Láng Dorottya, Giorgio Berrugi, Mihai Damian és Liang Li énekli (Müpa, november 1., fél nyolc). De ha a Messa per Rossini előadásából nem is lett semmi a maga korában, Verdi a maga komponálta Libera me tétel anyagát újrafelhasználta a későbbi Requiemben. A hatalmas lélegzetű, operai kompozíció azóta sem tud kimenni a divatból, mindenszentek másnapján pedig az Operaházban halljuk Brassói-Jőrös Andrea, Szántó Andrea, Kovácsházi István és Cser Krisztián énekesektől, Dobszay Péter vezényletével. A gyászmisét rendhagyó módon jelmezekkel, tánccal és animációval láthatja az Ybl-palota közönsége (november 2., 3. és 15., hét óra; november 10., délelőtt tizenegy óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.