„Édes Istenem, íme, befejeztem ezt a szegény kis misét. Vajon szent muzsika, amit írtam, vagy az ördögé? Én az opera buffára születtem, ahogy bizonyára tudják. Egy kis tudomány, egy kis szív, ennyi az egész. Legyen áldott, és engedjenek be a paradicsomba” – sóhajtozott egy levelében Gioachino Rossini, a könnyed vígoperák mestere, aki harmincas évei elején visszavonult, s utána többször görnyedt finoman elkészített szarvasgomba, mint az ötvonalas papír fölé. Nem tartotta magát különösebben vallásosnak, de nem is tagadta a mennyeket: „nyugdíjazása” után néhány egyházi művet komponált. Amikor meghalt, Giuseppe Verdi ötletére összedugta a fejét tizenhárom itáliai zeneszerző, hogy misét írjanak példaképük emlékére. A Messa per Rossini elkészült, de nem adták elő ilyen-olyan viták és összezörrenések miatt. David Rosen, az olasz opera világhírű tudósa 1970-ben rekonstruálta a művet, de azóta is csak néhányszor került műsorra. Most Nánási Henrik vezényletével, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek előadásában kerül sor az első magyarországi bemutatóra. A szólókat Celeng Mária, Láng Dorottya, Giorgio Berrugi, Mihai Damian és Liang Li énekli (Müpa, november 1., fél nyolc). De ha a Messa per Rossini előadásából nem is lett semmi a maga korában, Verdi a maga komponálta Libera me tétel anyagát újrafelhasználta a későbbi Requiemben. A hatalmas lélegzetű, operai kompozíció azóta sem tud kimenni a divatból, mindenszentek másnapján pedig az Operaházban halljuk Brassói-Jőrös Andrea, Szántó Andrea, Kovácsházi István és Cser Krisztián énekesektől, Dobszay Péter vezényletével. A gyászmisét rendhagyó módon jelmezekkel, tánccal és animációval láthatja az Ybl-palota közönsége (november 2., 3. és 15., hét óra; november 10., délelőtt tizenegy óra).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
