Elsõsorban a jobb oldalon elhelyezett marionettszínház kis játéktere lenyûgözõ. Ilyen pompázatos lehetett az Esterházy Fényes Miklós által épített magyar Versailles-ban, azaz Eszterházán, a pazar operaszínház mellett 1773-ban megnyitott "modern" bábszínház, ahová Haydn nem éppen ezt, de néhány másik operáját eleve komponálta. A páholyban ül a kommentelõ báb, Mária Terézia, lent vezényel a marionett Haydn a félig festett, miniatûr zenekarban, és itt zajlik a fõ játék, mindenféle trükkös (forgószínpados, háttérmozgatós, átváltozó bábos) megoldásokkal. Orosz Klaudia tökéletes, groteszk mozgású, vezetõpálcás marionettjeit Török Ágnes és Szívós Károly mesteri párosa kelti életre, miközben a nézõkkel élvezik a vígjátéki szituációkat, amelyek persze a házasság, a társadalmi státus és a cselvetés körül bonyolódnak.
A színpad másik oldala nehézkesebb, ott az énekesek ülnek, hasonló jelmezben, mint a bábok, és megkettõzik az elõadást, ami a rendezõ Novák Péter jellemzõen agyafúrt ötlete. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem opera szakos hallgatóinak hangja üdítõ, néha belépnek a másik térbe, öltöztetik apró alteregóikat, egymás közti játékuk viszont nem hibátlan. Az egész felett lebeg még egy vászon, ahol a színpadon zajló esemény televíziós bábfilmként is élvezhetõ. Az elõadás nem újítja meg olyan módon a gyerekszínházi hagyományokat, mint sok elõdje itt, de a maga fülledt eklektikájával különleges szín az amúgy sem unalmas repertoárban.
Kolibri Színház, február 23.
****
