mi a kotta?

Biztató kezek

  • mi a kotta
  • 2021. október 13.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/41. hétre

„A jubileumi matiné nemcsak emlékeztetett, ígéretes is volt. Egy fiatal karmester, Kovács János első operaházi darabját vezényelte korát hazudtoló és minden előítéletet elsöprő érettséggel, elmélyült muzikalitással. Biztató kezekben van az 500-ik előadás folytatása.” Negyvenöt esztendeje, 1976 júniusában így zárta az Opera jubileumi, 500. Varázsfuvola-előadását taglaló beszámolóját a néhai Esti Hírlap hajdani zenekritikusa, a karnagyként és koncertszervezőként is tevékeny Fodor Lajos. Épp húsz éve elhunyt pályaelődünknek igaza lett, hiszen Kovács János mindmáig a hazai opera- és koncertélet egyik nélkülözhetetlen, fenntartó személyiségének számít, innen és túl a koronavíruson egyaránt. A zenészek és a közönség körében egyként közszeretetnek örvendő dirigens 70. születésnapját két hónap csúszással most a koncertteremben is megünnepelhetjük, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának estjén (Nemzeti Hangversenyterem, október 16., fél nyolc). A program a Mesterdalnokok-nyitánnyal indul és Bruckner befejezetlen IX. szimfóniájával zárul majd, s e kettő között a hosszú életű romantikus kismester, Carl Reinecke 1908-as D-dúr fuvolaversenye fog megszólalni, méghozzá az aranyszájú, de legalábbis aranyfuvolájú Emmanuel Pahud főszereplésével.

De folytassuk a múlt héten már nyomatékosan emlegetett Liszt Ünneppel, amelynek műsorán egészen különleges minisorozat szerepel pénteken és szombaton. A Ránki Dezső – Klukon Edit művészházaspár ugyanis négy egymást követő koncerten Liszt Ferenc összes szimfonikus költeményét fogja előadni, természetesen zongorán, hiszen a zeneszerző rendesen kétzongorás kivonatot és négykezes változatot is készített e zenekari műveiből (Régi Zeneakadémia, október 15. és 16., ötkor és fél nyolckor).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.