Dódzsó a backstage-ben

Báthory Zoltán gitáros-harcművész

Tinédzserként, nyelvtudás nélkül ment ki szerencsét próbálni Amerikába, és ma már az egyik legnépszerűbb metálzenekar, a Five Finger Death Punch vezetője. De nemcsak erről beszélgettünk vele, hanem a dzsúdzsucúról, a háborús veteránokról és a járműmániájáról is. Az interjú mintegy 95 százaléka angol nyelven zajlott.

Magyar Narancs: Mi igaz abból, hogy egy időben Szombathelyen éltél és a KO lemezboltban dolgoztál?

Báthory Zoltán: Valójában egy zenésztársam lakott Szombathelyen. Odajárt főiskolára, és mivel volt egy közös zenekarunk, én is sok időt töltöttem a városban. Újságíró volt ez a barátom, és később írt a Narancsba is. Úgy hívják, hogy Winkler Róbert. Sokat próbáltunk a zenekarunkkal, meg zenélgettünk a főiskola stúdiójában.

MN: A Five Finger Death Punch nemrég jelentette meg a legutóbbi album, az AfterLife deluxe kiadását. Az azt megelőző lemezt, az F8-et amolyan újjászületésnek nevezted, az AfterLife-ot pedig győzelemnek. Ezt hogy értetted?

BZ: Az F8 volt az első olyan lemezünk, amelyet úgy vettünk fel, hogy a zenekar összes tagja józan volt. Nekem személy szerint soha nem voltak alkohol- vagy drogproblémáim, de a többiek hajlamosak voltak túltolni a bulizást. Igazi rocksztárokhoz méltó életet éltek. A lényeg, hogy az F8-et teljesen tisztán vettük fel. Az AfterLife pedig azért lett egy győzedelmes lemez, mert sikerült megőrizni a józanságot. A címmel is ezt akartuk sugallni, lényegében a józanság megőrzésére, a pozitív utóéletére utaltunk vele. Szeretem a provokatív lemezcímeket, és az afterlife kétértelmű szó, hiszen túlvilágot is jelent. A túlvilágról való gondolkodás alapvetően meghatározza az ember hozzáállását az élethez, és mindenki ki tudja választani magának, hogy milyen túlvilágban higgyen. A vikingeknek ott volt Valhalla, és a hitük szerint oda jutottak, ha csatában haltak meg. A buddhisták a reinkarnációban hisznek, míg a keresztény vallás egyik alappillére a menny és a pokol fogalma – a földi életed során tanúsított cselekedeteid határozzák meg, hogy hova jutsz a halálod után. Az AfterLife szövegeiben sokat foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, és halálközeli élményeket is megéneklünk.

MN: A deluxe verzión található a This Is the Way című dal, amelyben a három éve elhunyt rapper, DMX vendégeskedik. Az „ez a helyes út” kifejezés A Mandalóri című Star Wars-sorozat szállóigéje. Ez ihlette a címet?

BZ: Nem, de értem, hogy miért asszociálsz erre. Egyszer még mi magunk is fontolgattuk, hogy milyen menő lenne, ha a klipben mandalóri harcosok baktatnának mögöttünk szó nélkül. De ezt persze elvetettük. Nincs köze a szövegnek, a címnek a sorozathoz. Érdekes módon ez volt az egyik legelső dal, amelyet megcsináltunk az AfterLife-hoz. DMX elhunyt még a megjelenés előtt, és akkor beindult egy nagy egyezkedés, hogy rajta legyen-e a szám a lemezen vagy sem. Nem sikerült mindent letisztázni, egy csomó papírmunka még befejezetlen maradt, ezért végül nem akartunk kockáztatni, és lehagytuk az albumról. Viszont úgy éreztük, hogy az AfterLife nem teljes a This Is the Way nélkül, és amikor végre már minden akadály elhárult és zöld utat kaptunk, ráraktuk a deluxe kiadásra. DMX életműve is teljesebb ezzel a dallal, és nagyon örülök, hogy végre kiadhattuk.