Dódzsó a backstage-ben

Báthory Zoltán gitáros-harcművész

Zene

Tinédzserként, nyelvtudás nélkül ment ki szerencsét próbálni Amerikába, és ma már az egyik legnépszerűbb metálzenekar, a Five Finger Death Punch vezetője. De nemcsak erről beszélgettünk vele, hanem a dzsúdzsucúról, a háborús veteránokról és a járműmániájáról is. Az interjú mintegy 95 százaléka angol nyelven zajlott.

Magyar Narancs: Mi igaz abból, hogy egy időben Szombathelyen éltél és a KO lemezboltban dolgoztál?

Báthory Zoltán: Valójában egy zenésztársam lakott Szombathelyen. Odajárt főiskolára, és mivel volt egy közös zenekarunk, én is sok időt töltöttem a városban. Újságíró volt ez a barátom, és később írt a Narancsba is. Úgy hívják, hogy Winkler Róbert. Sokat próbáltunk a zenekarunkkal, meg zenélgettünk a főiskola stúdiójában.

MN: A Five Finger Death Punch nemrég jelentette meg a legutóbbi album, az AfterLife deluxe kiadását. Az azt megelőző lemezt, az F8-et amolyan újjászületésnek nevezted, az AfterLife-ot pedig győzelemnek. Ezt hogy értetted?

BZ: Az F8 volt az első olyan lemezünk, amelyet úgy vettünk fel, hogy a zenekar összes tagja józan volt. Nekem személy szerint soha nem voltak alkohol- vagy drogproblémáim, de a többiek hajlamosak voltak túltolni a bulizást. Igazi rocksztárokhoz méltó életet éltek. A lényeg, hogy az F8-et teljesen tisztán vettük fel. Az AfterLife pedig azért lett egy győzedelmes lemez, mert sikerült megőrizni a józanságot. A címmel is ezt akartuk sugallni, lényegében a józanság megőrzésére, a pozitív utóéletére utaltunk vele. Szeretem a provokatív lemezcímeket, és az afterlife kétértelmű szó, hiszen túlvilágot is jelent. A túlvilágról való gondolkodás alapvetően meghatározza az ember hozzáállását az élethez, és mindenki ki tudja választani magának, hogy milyen túlvilágban higgyen. A vikingeknek ott volt Valhalla, és a hitük szerint oda jutottak, ha csatában haltak meg. A buddhisták a reinkarnációban hisznek, míg a keresztény vallás egyik alappillére a menny és a pokol fogalma – a földi életed során tanúsított cselekedeteid határozzák meg, hogy hova jutsz a halálod után. Az AfterLife szövegeiben sokat foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, és halálközeli élményeket is megéneklünk.

MN: A deluxe verzión található a This Is the Way című dal, amelyben a három éve elhunyt rapper, DMX vendégeskedik. Az „ez a helyes út” kifejezés A Mandalóri című Star Wars-sorozat szállóigéje. Ez ihlette a címet?

BZ: Nem, de értem, hogy miért asszociálsz erre. Egyszer még mi magunk is fontolgattuk, hogy milyen menő lenne, ha a klipben mandalóri harcosok baktatnának mögöttünk szó nélkül. De ezt persze elvetettük. Nincs köze a szövegnek, a címnek a sorozathoz. Érdekes módon ez volt az egyik legelső dal, amelyet megcsináltunk az AfterLife-hoz. DMX elhunyt még a megjelenés előtt, és akkor beindult egy nagy egyezkedés, hogy rajta legyen-e a szám a lemezen vagy sem. Nem sikerült mindent letisztázni, egy csomó papírmunka még befejezetlen maradt, ezért végül nem akartunk kockáztatni, és lehagytuk az albumról. Viszont úgy éreztük, hogy az AfterLife nem teljes a This Is the Way nélkül, és amikor végre már minden akadály elhárult és zöld utat kaptunk, ráraktuk a deluxe kiadásra. DMX életműve is teljesebb ezzel a dallal, és nagyon örülök, hogy végre kiadhattuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.