DVD

HALÉVY: CLARI

  • - káté -
  • 2011. január 27.

Zene

Halévy Clari című operáját még az általam ismert legrészletesebb magyar operaregiszter sem említi, bár a szerző tizennyolc művét sorolja föl az egyetlen jól ismert opuson, A zsidónőn kívül. A zürichi Opera 2008-as előadása igazi kuriózum: az alighanem első Halévy-háromfelvonásos feltámasztása.

A darab a hírneves, akkor húszéves (!) énekesnő, Maria Malibran személyére szabottan készült, és 1828-ban mutatták be nagy sikerrel a párizsi Olasz Színházban. Még nem a "francia nagyopera" zsánerében fogant - Rossinit imitáló "félkomoly" (semiseria) bel canto opera. Az előadásba bele is került egy Rossini-ária az Otellóból - állítólag már az ősbemutatón -, egy másik, Miranda cavatinája pedig Halévy (Shakespeare nyomán írt) Viharjából, amely úgy koronázza meg a finálét, mint Rossini Hamupipőkéjének Non più mesta áriája.

Malibrant napjaink csodája, Cecilia Bartoli képviseli, aki könnyed futamokban szánkázik föl s alá a csaknem három oktávot átfogó szólamban. Egyébként is tüneményesen adja elő a falusi lányka bugyuta történetét, akit meg- és feleségül kíván a gazdag gróf, s egy szakítási hűhó után elmegy érte a falujába (hogy kiteljék a második és harmadik felvonás is).

A zene élvezhető - másodlagos frissességû Rossini -, a játék is az: Moshe Leiser és Patrice Caurier modern környezetben és képregénystílusban rendezte meg, sok humorral és iróniával (egy képkeretben még a megismerkedés előtörténetét is levetítik) - a ruhák többe kerülhettek, mint máshol egy egész évad. A tenor, John Osborn szintén márka.

A historikus hangszereken játszó zenekar élén Fischer Ádám áll, és elegáns, szellemes, csipkelődő modorban vezényli le a produkciót, amely a darab előadás-történetét tekintve kétségtelen etalon.

DECCA/Universal, 2010, 2 DVD


Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”