Az angol dj lassan húsz éve ontja magából a jazzes, triphoppal kevert és világzenei elemekkel teletűzdelt downtempós dalait, amelyek egyaránt alkalmasak ébresztőnek és altatónak. De munkásságával kapcsolatban eddig nehéz volt elképzelni a színpadi teljesítményt; szerzeményei inkább olyan számok, amelyek a fülhallgatón keresztül érintik meg az embert, otthon, munkahelyen, villamoson, és túlságosan személyesek ahhoz, hogy közösségi élményt formáljanak sok száz másik emberrel.
Bonobo, polgári nevén Simon Green a 2000-es évek eleje óta írja dalait és dj-zik, a Budapest Parkba hatodik, Migration című albumával érkezett. A turné állomásait klasszikus zenekarral és egy füstös hangú brit énekesnővel járja végig – Szjerdene már legutóbbi, a 2013-as The North Borders című albumán is közreműködött. A zenekar bevonása nyilvánvalóan sokat dob a koncertélményen, és ez sokkal nagyobb hatású, mint egy szólóban előadott dj set, sőt így még a lassabb, berévedős számok is működnek a színpadon, komoly élményt nyújtva ezzel az eddig csak magányban hallgatott Bonobo-dalokhoz szokott füleknek is. Bár a legfrissebb, még a legjobb dance/elektronikus album Grammy-díjára is jelölt lemez turnéjáról van szó, azért régebbi szerzeményekből sem volt hiány. Az olyan kötelező slágerek mellett, mint a Break Apart, Kerala vagy a Surface helyet kapott az előző két album néhány dala is, például a Cirrus vagy a Know You, viszont az első három lemez, az Animal Magic (2000), a Dial ’M’ for Monkey (2003) és a Days to Come (2006) számai mintha mellőzve lettek volna. Hogy ez az eltelt időnek, a kisebb-nagyobb stílusváltásoknak, az elektronikus lazulástól a tempósabb, táncolhatóbb és kicsit világzenésebb irányba való elmozdulásnak köszönhető, nem tudni. Mindenesetre a régebbi slágerek színesítették volna az így kissé populárisra sikerült programot, amit bizonyára némi változtatással, idén nyáron, a Szigeten újra hallhatunk. Persze az is lehet, hogy közösségi élményként csak így működik az efféle zene, a korábbi Bonobo-dalokat pedig továbbra is fülhallgatón keresztül, magányosan érdemes hallgatni.
Budapest Park, május 23.
