Feketézők - Kevin Rodnbey Sullivan: A csajom apja ideges

  • Vörös Adél
  • 2005. június 16.

Zene

Ashton Kutcher eddigi lagymatag szerelmi vígjátékainál talán a The Butterfly Effect-beli felbukkanása emlékezetesebb.
Lelkiismeretesen kikölcsönöztem például A főnököm lánya című remeket, amely során egyszer kapott el a (kínos) vihogás, amikor egy fickándozó (mű)bagoly ragadt autózás közben hősünk arcába.

Most azonban a mű szociológiai, illetve filmtörténeti vetülete érdekes igazán. Stanley Kramer többszörös Oscar-, Golden Globe- stb. díjas filmjének remake-jéről beszélünk ugyanis, ami majdnem annyira halálra ítélt vállalkozásnak tűnhet, mint a megaklasszikust újraforgató Gus van Sant Psychója. Ám az alkotók nem szolgalelkűen kopíroztak, hanem csavartak egyet a cselekményen, hátha attól eredetibb lesz: felcserélték a színeket. A bőrszíneket. Egykor Sidney Poitier brillírozott a fekete férjjelöltként, akit igencsak próbára tett a Spencer Tracy-Katharine Hepburn család. Ma Kutcher csöppen egy jómódú fekete família életébe. Vajon ettől aktuálisabb, igazabb a képlet? William Rose személye - ő annak idején a Találd ki, ki jön ma vacsorára forgatókönyvírója volt - indokolná a döntés helyességét. A dolog cselesen kétoldalú, és ezért lehet autentikus: amerikai film a fekete rasszizmusról vagy arról, hogy nem csak ők rasszisták. Kár, hogy a dialógusíró nem aknázta ki megfelelően a fekete-fehér helyzet kínálta szópárbajok lehetőségét. Kevesebb burleszkkel és több találó szöveggel (pl. amikor Simon érkezésekor kijelenti, hogy igazán mondhatták volna, hogy feketék) akár hibátlan vígjáték is lehetne.

Nincs dühítőbb annál, amikor egy film gazdag tematikája kibontatlanul marad, és helyette a címe jelzi a metamorfózist: a Guess Who's Coming to Dinner-ből 2005-re csak Guess Who maradt. Hollywood gyakori mélyrepüléseihez képest azonban feledhető a felületesség; így, messziről és hunyorítva A csajom apja még mindig egy vicces, szórakoztató darab.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.