film - NARNIA KRÓNIKÁI 3. - A HAJNALVÁNDOR ÚTJA

  • - kl -
  • 2010. december 16.

Zene

Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részből álló krónikáit.
Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részbõl álló krónikáit. A könyvek hemzsegnek a görög és római mitológia és a keresztény hitvilág szimbólumaitól. A Hajnalvándor útján pedig a kelta irodalom hatása és a középkori ír mesevilág fordulatai fedezhetõk fel. Itt rögtön odüsszeuszi párhuzamok állításába foghatnánk, de jobb, ha gyorsan leállunk, s elfogadjuk, hogy a 2010-es filmváltozat a 3D-s látványra és akcióra éhes gyermekeknek készült. Narnia krónikáinak harmadik részét ezért inkább a Harry Potter és A Karib-tenger kalózai szériával érdemes összehasonlítani.

A birodalom négy ifjú uralkodójából most ketten, Edmund és Lucy rugaszkodnak el a rideg, második világháború elõtti valóságtól, de undok unokatestvérük, Eustace is velük tart. Megnyílik elõttük a háborgó tengert ábrázoló festmény, s felszedi õket a Hajnalvándor, Caspian herceggel és különleges teremtményekbõl álló legénységével a fedélzeten. A Magányos Szigetek felé tartanak, ahol rejtélyes köd nyeli el az embereket. A megszokott figurák mellett rabszolga-kereskedõk, sellõk, egylábú, láthatatlan törpék, egy életre kelt csillag, aranypikkelyû sárkány és egy borzalmas tengeri szörny népesíti be a mese terét.

Hõseinknek ezúttal Narnia hét lordjának eltûnt kardját kell felkutatniuk, s közben önmagukkal is komoly küzdelmet kell vívniuk, hogy legyõzzék a változó formában rájuk törõ kísértéseket, a felnövés démonait. Caspian herceggel rivalizálva pedig tudatalatti harcot vívnak a Fehér Boszorkány, Tilda Swinton kegyeiért. A kapzsiság, a hiúság és a konok egoizmus mind-mind körülöttük ólálkodik, de õk nemes szívvel, bátran veszik az akadályokat. Eustace, a minden hájjal megkent unokaöcs pedig figyelemre méltó jellemfejlõdésen megy át a kalandok során.

Az üzenet didaktikus, a karakterek súlytalanok, a gyerekszínészek bizonytalanok.

Forgalmazza az InterCom

**

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.