film - NARNIA KRÓNIKÁI 3. - A HAJNALVÁNDOR ÚTJA

Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részből álló krónikáit.

Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részbõl álló krónikáit. A könyvek hemzsegnek a görög és római mitológia és a keresztény hitvilág szimbólumaitól. A Hajnalvándor útján pedig a kelta irodalom hatása és a középkori ír mesevilág fordulatai fedezhetõk fel. Itt rögtön odüsszeuszi párhuzamok állításába foghatnánk, de jobb, ha gyorsan leállunk, s elfogadjuk, hogy a 2010-es filmváltozat a 3D-s látványra és akcióra éhes gyermekeknek készült. Narnia krónikáinak harmadik részét ezért inkább a Harry Potter és A Karib-tenger kalózai szériával érdemes összehasonlítani.

A birodalom négy ifjú uralkodójából most ketten, Edmund és Lucy rugaszkodnak el a rideg, második világháború elõtti valóságtól, de undok unokatestvérük, Eustace is velük tart. Megnyílik elõttük a háborgó tengert ábrázoló festmény, s felszedi õket a Hajnalvándor, Caspian herceggel és különleges teremtményekbõl álló legénységével a fedélzeten. A Magányos Szigetek felé tartanak, ahol rejtélyes köd nyeli el az embereket. A megszokott figurák mellett rabszolga-kereskedõk, sellõk, egylábú, láthatatlan törpék, egy életre kelt csillag, aranypikkelyû sárkány és egy borzalmas tengeri szörny népesíti be a mese terét.

Hõseinknek ezúttal Narnia hét lordjának eltûnt kardját kell felkutatniuk, s közben önmagukkal is komoly küzdelmet kell vívniuk, hogy legyõzzék a változó formában rájuk törõ kísértéseket, a felnövés démonait. Caspian herceggel rivalizálva pedig tudatalatti harcot vívnak a Fehér Boszorkány, Tilda Swinton kegyeiért. A kapzsiság, a hiúság és a konok egoizmus mind-mind körülöttük ólálkodik, de õk nemes szívvel, bátran veszik az akadályokat. Eustace, a minden hájjal megkent unokaöcs pedig figyelemre méltó jellemfejlõdésen megy át a kalandok során.

Az üzenet didaktikus, a karakterek súlytalanok, a gyerekszínészek bizonytalanok.

Forgalmazza az InterCom

**