film - NARNIA KRÓNIKÁI 3. - A HAJNALVÁNDOR ÚTJA

  • - kl -
  • 2010. december 16.

Zene

Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részből álló krónikáit.
Clive S. Lewis 1950 és 1956 között írta Narnia hat részbõl álló krónikáit. A könyvek hemzsegnek a görög és római mitológia és a keresztény hitvilág szimbólumaitól. A Hajnalvándor útján pedig a kelta irodalom hatása és a középkori ír mesevilág fordulatai fedezhetõk fel. Itt rögtön odüsszeuszi párhuzamok állításába foghatnánk, de jobb, ha gyorsan leállunk, s elfogadjuk, hogy a 2010-es filmváltozat a 3D-s látványra és akcióra éhes gyermekeknek készült. Narnia krónikáinak harmadik részét ezért inkább a Harry Potter és A Karib-tenger kalózai szériával érdemes összehasonlítani.

A birodalom négy ifjú uralkodójából most ketten, Edmund és Lucy rugaszkodnak el a rideg, második világháború elõtti valóságtól, de undok unokatestvérük, Eustace is velük tart. Megnyílik elõttük a háborgó tengert ábrázoló festmény, s felszedi õket a Hajnalvándor, Caspian herceggel és különleges teremtményekbõl álló legénységével a fedélzeten. A Magányos Szigetek felé tartanak, ahol rejtélyes köd nyeli el az embereket. A megszokott figurák mellett rabszolga-kereskedõk, sellõk, egylábú, láthatatlan törpék, egy életre kelt csillag, aranypikkelyû sárkány és egy borzalmas tengeri szörny népesíti be a mese terét.

Hõseinknek ezúttal Narnia hét lordjának eltûnt kardját kell felkutatniuk, s közben önmagukkal is komoly küzdelmet kell vívniuk, hogy legyõzzék a változó formában rájuk törõ kísértéseket, a felnövés démonait. Caspian herceggel rivalizálva pedig tudatalatti harcot vívnak a Fehér Boszorkány, Tilda Swinton kegyeiért. A kapzsiság, a hiúság és a konok egoizmus mind-mind körülöttük ólálkodik, de õk nemes szívvel, bátran veszik az akadályokat. Eustace, a minden hájjal megkent unokaöcs pedig figyelemre méltó jellemfejlõdésen megy át a kalandok során.

Az üzenet didaktikus, a karakterek súlytalanok, a gyerekszínészek bizonytalanok.

Forgalmazza az InterCom

**

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.