Film - Vászonszenvedély - Isabel Coixet: Elégia

  • Szabó Ágnes
  • 2008. november 6.

Zene

Ki szereti az adaptációkat? Mindenkinek megvan a mű a fejében, megvannak a szereplők, a színek, de még a szagok is. Ha a rendező mást gondol, csalódott vagyok. Persze mindig van, aki nem adja fel; Volker Schlöndorff adaptációk serege (volt, amivel egészen az Oscar-díjig jutott) után írta nemrég megjelent önéletrajzában - 17 év távlatából -, hogy például a Homo Faber élete legnehezebb, legreménytelenebb, végeredményében pedig katasztrofális vállalkozása volt... Szabó Ágnes

Ki szereti az adaptációkat? Mindenkinek megvan a mű a fejében, megvannak a szereplők, a színek, de még a szagok is. Ha a rendező mást gondol, csalódott vagyok. Persze mindig van, aki nem adja fel; Volker Schlöndorff adaptációk serege (volt, amivel egészen az Oscar-díjig jutott) után írta nemrég megjelent önéletrajzában - 17 év távlatából -, hogy például a Homo Faber élete legnehezebb, legreménytelenebb, végeredményében pedig katasztrofális vállalkozása volt...

Isabel Coixet feltehetően korábbi sikerein (Az élet nélkülem; A szavak titkos élete) felbuzdulva gondolhatta úgy, hogy megpróbálja Philip Roth Haldokló állatát celluloidra álmodni. Ragaszkodva a női alkotó szemszögéhez, nyilván nem vehette át egy az egyben Roth szarkazmusát, sprőd elbeszélői stílusát, macsós szexualitását: hamisan, személytelenül hatott volna. Úgy nyúlt bele a történetbe, hogy karakteresebbre rajzolván Consuela (Penélope Cruz) alakját, ellensúlyozza az öregedő Kepesh (Ben Kingsley) önkéntes magányát. Kepesh vénülő férfilelkét minden elve és tiltakozása ellenére annyira átrendezi és megtépázza az addig ismeretlen érzés, mint a heves árvíz Petőfi délutánját. Soha még nem tapasztalt szenvedély és féltékenység lepi el az öreget; annyira fél, hogy a lány egyszer felébred a szerelmi mámorból, és otthagyja a nemrég még az egyetlen méltó emberi állapotnak tartott magányában, hogy hamarosan be is teljesedik félelme.

Ám mindeközben Coixet avval pótolja a férfi személyiségéből, így a történetéből is hiányzó meghittséget és intimitást, hogy vagy kell, vagy sem, ráncigálja le Penélope Cruzról a leplet. A kétségtelenül szemet gyönyörködtető művésznő többnyire teljesen indokolatlanul fekszik ki a vásznon, mint afféle meztelen Maya. További korlátja a hiteles adaptációnak, hogy adott esetben az érzelmi szál sem húzható túl erősre, hiszen a szerelmes filmek klisé- és giccshalmaza távolról sem lenne ide illő, de valahogy mégis elégiát kéne faragni, ha már egyszer ezt a címet adtuk a filmnek. A cél, hogy fájjon végig, fájjon egészen a belenyugvásig. David Kepesh - amúgy Roth alteregója - végül megéli a katarzist, legyőzi egoista függetlenségét, utat enged az addig megvetett szerelemnek, Consuelának meg ott a mellrák...

Coixet túlságosan is be akarja tartani az önmaga állította korlátok szabta utat, túlkomponál szinte minden képet és beállítást, így a legintimebb jelenet is - minden szépsége ellenére - csak annyit mutat, mint gombostűre szúrt pillangó a lepkegyűjteményben... Szép, de nézzük rögtön a következőt! A szenvedély tőle csak egy állítás. Az állat már rég kimúlt, mire halálát leli.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.