Film: Az amerikai butik (Bizsergés)

  • - ts -
  • 2002. szeptember 5.

Zene

Angoljárás van, ez azért is nyilvánvaló, mert az amerikai üzem is űzi az ipart nagyban. Angolos filmet lehet, hogy jobbat csinálnak még az angolok, de mégangolosabban Hollywood verhetetlen, nem is akarja bántani senki. (Nem volt ez mindig így: a hetvenes-nyolcvanas évek kabarettisztikus zuhatagában élt és alkotott egy moszkvai férfi, bizonyos Szergej Taraszov, a kor legjelentősebb szovjet színművészeivel és Vlagyimir Viszockijjal csinált angol filmeket, Robin Hood, Ivanhoe, A fekete nyíl, Quentin Durward és hasonlók, ám kiment a divatból, igazságtalanul.)
Angoljárás van, ez azért is nyilvánvaló, mert az amerikai üzem is űzi az ipart nagyban. Angolos filmet lehet, hogy jobbat csinálnak még az angolok, de mégangolosabban Hollywood verhetetlen, nem is akarja bántani senki. (Nem volt ez mindig így: a hetvenes-nyolcvanas évek kabarettisztikus zuhatagában élt és alkotott egy moszkvai férfi, bizonyos Szergej Taraszov, a kor legjelentősebb szovjet színművészeivel és Vlagyimir Viszockijjal csinált angol filmeket, Robin Hood, Ivanhoe, A fekete nyíl, Quentin Durward és hasonlók, ám kiment a divatból, igazságtalanul.)

Történelmileg két adalékról tudunk, ami ezt a mostani amerikai angolozást elindíthatta.

1. Anglia - bár jóval drágább, mint Csehország, ahova szintén előszeretettel járnak munkába hollywoodi erők - mégiscsak egy civilizált ország: amerikaiul beszélnek, de azért egzotikus szokásaik is bőséggel vannak.

2. A Négy esküvő, egy temetés a tisztesnek mondható hasznon túl is rengeteget hozott a konyhára. Utóbbi persze az elszánás mellett némi feszültséget is gerjesztett, elsősorban koncepcionálisat. Hogy van az, hogy az angolok - ez a derék, nemesi nép, akik voltaképpen mi vagyunk, csak mulyább kivitelezésben, hisz még a Mayflowert is lekésték -, ha angolos mozit csinálnak, folyton szerencsétlen prolikat abajgatnak, miért? Megéri valamiért? A Négy esküvő kimondottan arisztokrata környezetben játszódik, és nagyon sikeres volt, lehet, hogy a pronyók jobban fialnak? Megpróbáljuk? Na azért ne haladjunk ilyen nagy lépésekkel! Jöjjön előbb a középosztály, és persze Andie MacDowell, aki nélkül angolozni nem lehet.

Ám nem csak a múlt századi szovjetek csináltak angolozós filmeket, és ez már baj! A kis híján kortárs németek is, noha csupán a televízió részére. Nemrég ment nálunk is, visszhangtalan, a Rosamunde Pilcher műveit értőn földolgozó, önálló epizódokból álló sorozat, abban hasonló gördülékenységgel oldottak meg Andie-éhez nagyon hasonló problémákat, jóval kevesebb humorral, mert ha a műtörténeti adalékait figyelmen kívül hagyjuk, a Bizsergés nem bánt senkit: nem kell benne Bruce Willisnek megint megmentenie a világot, s ezért nem lehetünk eléggé hálásak. Hogy Andienek összejön-e a mezaliansz? Igen, ez egy kérdés.

- ts -

Szorgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.