Film: Evakuálástól az elvakulásig (William Friedkin: A bevetés szabályai)

  • - ts -
  • 2000. szeptember 7.

Zene

Ha Hollywood bevetésre indul, mindig tudományos színvonalú és mennyiségű arzenált visz a hóna alatt, nehogy má´ véletlenül mégis a sárgák (az utóbbi időkben arabok) győzzenek. Most is oldalakra rúgna a hiánytalan enumeráció, amiből ha az Ördögűző, a Francia kapcsolat többszörösen díjakkal dekorált rendezőjét kiemeljük, már önmagában rábeszélésnek számít. Ha ehhez még hozzávesszük a műfaji sokszínűséget (tudniillik egy tárgyalótermi drámába ojtott, háborús jellegű, nyomozásos akciómozit látunk), megállapíthatjuk: megint meg van dolgozva a pénzünkért. Az még csak hagyján, de a jegy mellé, mint gyakorlatilag minden ilyen háborús mozialkalommal, most is kapunk egy nagy rahedli ideológiát, amivel mellesleg, kösz szépen, de tele van a padlás.

Ha Hollywood bevetésre indul, mindig tudományos színvonalú és mennyiségű arzenált visz a hóna alatt, nehogy má´ véletlenül mégis a sárgák (az utóbbi időkben arabok) győzzenek. Most is oldalakra rúgna a hiánytalan enumeráció, amiből ha az Ördögűző, a Francia kapcsolat többszörösen díjakkal dekorált rendezőjét kiemeljük, már önmagában rábeszélésnek számít. Ha ehhez még hozzávesszük a műfaji sokszínűséget (tudniillik egy tárgyalótermi drámába ojtott, háborús jellegű, nyomozásos akciómozit látunk), megállapíthatjuk: megint meg van dolgozva a pénzünkért. Az még csak hagyján, de a jegy mellé, mint gyakorlatilag minden ilyen háborús mozialkalommal, most is kapunk egy nagy rahedli ideológiát, amivel mellesleg, kösz szépen, de tele van a padlás.

Mi való előrébb, a mundér vagy a haza becsülete? Megtudjuk, nem kell félni, ha nem is innen.

Adva van Samuel L. Jackson, ezúttal mint magas beosztású, vietnami múlttal följavított tengerészgyalogos, és a jemeni amerikai nagykövetség felszabadítására vezényli a forgatókönyv. Megmenti a zászlót (ez nagyon vicces), a nagykövetet, a kedves családját, a háziállataikat meg aki szembejön, de azt már ő sem tűrheti, hogy a követséget körülvevő, nagy mennyiségű orvlövésztartalmú izgága csőcselékből valaki beletrafál az egyik katonájába. Még kihozza szerencsétlent a tűzvonalból, aztán jól közibük lövet. S ha egy amerikai ezredes lövet, annak megvan az eredménye: nyolcvan körüli halott.

Mármost a nemzetközi média rosszul tűri az ilyet (ezt a magam részéről csak megerősíteni tudom, úgy is, mint mozinéző). A sajtóvisszhang (ennek is annak kéne lenni) lépésre kényszeríti a politikát, mint az életben. Hogyan lehet ebből a kínos ügyből kijönni? Csináljunk egy jó kis kirakatpert. A nagyszerű hazafi hadbíróság elé kerül, talán egy fiókban már a példát statuálni igyekvő ítélet is ott lapul.

Ámde jön Tommy Lee Jones, Jackson vietnami veterántársa, mára nem túl sikeres ügyvéd, és bajtársa segítségére és a tett brutálisan egzotikus helyszínére siet.

Vajon sikerül-e kihúznia a pácból a hősies mészárost? Volt-e menthető momentuma a jól koreografált tömeggyilkosságnak? Győz-e az igazság? Győz, persze hogy. De mi az igazság?

Szabad-e lőni, ha lőni kell? Nem árulhatjuk el. Legyen elég annyi, hogy a válasz Hollywood pillanatnyi mentális állapotának is kendőzetlen képmása, és ezért mindenképpen érdemes beülni erre a mozira. Ugyanis nemcsak Amerikára, de magunkra is ismerhetünk benne, miknek szokunk örülni mi manapság.

- ts -

Rules of Engagement; színes, feliratos, amerikai, 2000, 130 perc; rendezte: William Friedkin; fényképezte: William Fraker, Nicola Pecorini; szereplők: Samuel L. Jackson, Tommy Lee Jones, Ben Kingsley, Anne Archer; az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.