Film: Gyógykeserű (A napfény íze)

  • Bori Erzsébet
  • 2000. március 9.

Zene

Szabó István nagyon várt filmjét messze megelőzte a híre. A budapesti bemutatóra már három Európa-díjjal érkezett A napfény íze, amelyet a legjobb férfialakításért (Ralph Fiennes), a legjobb operatőri munkáért (Koltay Lajos) és a legjobb forgatókönyvért (Szabó István-Israel Horovitz) kapott. Magyar filmet emberemlékezet óta nem ért ekkora tisztesség, utoljára éppen Szabó István 1981-es Mephistója hozott világsikert, többek között egy Oscar-díj képében. De magyar film-e A napfény íze?
Szabó István nagyon várt filmjét messze megelőzte a híre. A budapesti bemutatóra már három Európa-díjjal érkezett A napfény íze, amelyet a legjobb férfialakításért (Ralph Fiennes), a legjobb operatőri munkáért (Koltay Lajos) és a legjobb forgatókönyvért (Szabó István-Israel Horovitz) kapott. Magyar filmet emberemlékezet óta nem ért ekkora tisztesség, utoljára éppen Szabó István 1981-es Mephistója hozott világsikert, többek között egy Oscar-díj képében. De magyar film-e A napfény íze?

Természetesen. Magyarok - vagy legalábbis magyar származásúak - a producerei, magyar a rendező, az operatőr, a látvány- és a jelmeztervező, a színészek jó része. És a legdöntőbb érv: Magyarországon játszódó, sajátosan magyar történetről van szó.

Természetesen nem. Mások pénzén készült, idegen nyelven beszél, producerei a messzi tengerentúlról valók, nem éppen Hollywoodból, de Kanadából; a főszerepeket többnyire ismeretlen külföldi színészek játsszák, idegen a zeneszerző és az angolszász filmes és színházi körökben otthonosan mozgó forgatókönyvíró.

Szabó István nagy ívű elbeszélése egy magyarországi zsidó család négy nemzedékének sorsát követi nyomon az Osztrák-Magyar Monarchia békeéveitől két világháború és a holokauszt poklán át a kommunizmus új vészkorszakáig. Valójában csak a két középső generáció életútját látjuk kezdettől a végig: az alapító atyáról annyit tudni, hogy falusi kocsmárosként kikísérletezte egy gyógyfüvekkel ízesített gyomorkeserű receptjét (és ezzel még nem érnek véget az Unicumra tett utalások; a film felismerhetően a Zwack Likőrgyár telephelyén játszódik), aztán gyorsan kitűnik a képből; a család történetét elbeszélő dédunoka sorsát meghatározó eseményeket pedig többnyire csak jelzésszerűen, utalások formájában adja vissza a film. A dédapával felrobban a szeszfőzde, és 12 éves fia hóna alatt a receptkönyvvel elindul szerencsét próbálni. Az új likőr a család után (Sonnenschein) a Napfény íze elnevezést kapja.

Egy előnyös házasság, a titkos recept és a Monarchia liberális levegője elégségesnek bizonyul a családi vállalkozás felvirágoztatásához, Manó már egyetemre, külföldi tanulmányútra küldi a fiait. Az idősebbik, Ignác az alkalmazkodás hérosza. Karrierje szépen ível fölfelé a császári és királyi bírák rendjében, még egy képviselői helyet is felajánlanak neki, de minden lépcsőfokon le kell mondania valamiről, szerelemről, függetlenségről, végül a nevéről is.

Kényszer hatására szabadon a beszélő Sors nevet választják maguknak. A konformizmus tipikus zsidó életminta, de legalább olyan jellemző az izgága, radikális zsidó is, aki a szocializmus, a forradalom, a világmegváltó tanok hívéül szegődik. Erre a képletre ismerünk Ignác öccsében, Gusztávban, aki az örökös második szerepére van kárhoztatva eminens bátyja mellett. A békebeli jó világnak aztán véget vet az első világháború, a Monarchia feldarabolása és a trianoni tragédia. Ignác hadbíróként szolgálja végig a háborút, és megkönnyezi Ferenc József halálát, aki egyszer még személyes meghallgatásra is érdemesítette őt. A vesztes háborút követő zűrzavar a családot sem kíméli, Gusztáv emigrációba kényszerül, Ignác belerokkan világa elvesztésébe.

Fiai, Ádám és István már újra egy konszolidálódó társadalomban választanak pályát, alapítanak családot. Ádám a vívásra tesz fel mindent, előbb magyar bajnok lesz, majd 1936-ban aranyérmet nyer a berlini olimpián. Sportkarrierjének csúcsán elvakítja a siker, nem hajlandó tudomásul venni, merre tart a világ, nem akar elmenekülni. Munkaszolgálatosként az orosz frontra viszik, és ő az életével fizet egy illúzióért. Kamaszfia, Iván végignézi apja megalázását és meggyilkolását, de a család más tagjaival ellentétben ő túléli a háborút, és szenvedélyes antifasizmusa mihamar a berendezkedő új kommunista rendszer táborába, azon belül is az államvédelemhez sodorja.

Iván csak lassan, fokozatosan jut el a kommunista rémuralommal való szembesülésig; részt vesz az ötvenhatos forradalomban, börtönbe kerül, majd ismerős helyszínen látjuk őt viszont: ugyanabban a hivatalban, ahol a nagyszüleiből Sors lett, ő visszaváltoztatja a nevét Sonnenscheinra.

Kiindulásként el kell fogadnunk, hogy A napfény íze nem európai művészfilm, nem is szerzői film, nem csak - sőt nem elsősorban - magyar közönségnek készült. Nem kérhetjük számon rajta a magyar történelem eseményeinek pontos rekonstrukcióját, a szakmai körökben is vitatott kérdések megválaszolását. Saját műfaján belül viszont - széles nézősereghez szóló, igényes zsánerfilm - nem sok hibát róhatunk fel neki. Látványvilága, a fényképezés, a díszlet, a jelmez, hibátlan: szép is, hiteles is. A forgatókönyv mestermunka a maga nemében, amelynek - helyenként ugyan bántóan lapos motívumok alkalmazásával - sikerül követhető egységbe rendeznie közel száz év történéseit és számos szereplő életútját. (A film háromórás; de nem azért hosszú, mert sokat mutat, hanem azért, mert itt-ott bőbeszédű és didaktikus.) A zene egyszerű iparosmunka, hatásában pedig katasztrofális: minden kényes ponton a legrosszabb irányba, a közhelyek felé viszi el a filmet, hangsúlyozza és felerősíti a hibáit.

A napfény ízének üzenete már nem is lehetne világosabb: vállald önmagadat! Minden, ami túllép ezen a lapidáris igazságon - a történelem ábrázolása, az asszimiláció mint választás megítélése, Magyarország és a magyarok képe a filmben, erkölcsi kérdések - heves viták tárgyává vált a szakmában és az internetes fórumokon. Könnyen lehet, hogy Szabó István törököt fogott. Ez a nemzetközi forgalmazásra készült film a külföldi nézőnek csak egy mozi a sok közül. De idehaza sorban állnak az emberek a pénztárak előtt, és az említett viták is magyarok között folynak.

Alapvetően ideológiai viták. És ez az én bajom. Mert nagyon jó, hogy van egy olyan magyar mozidarab - mindent összevéve amellett teszem le a garast, hogy mégis magyar -, amely érdekli és foglalkoztatja a hazai közönséget, és ez javára írandó A napfény ízének. De egy film értékét nem döntheti el az, hogy helyes álláspontot foglal-e el teszem azt az asszimiláció megítélésében. Tisztelem Szabó Istvánt, korai filmjeinek - az Apát nemrég választották be minden idők legjobb tizenkét magyar filmje közé a honi kritikusok - közvetlensége, személyes hangja szinte példa nélkül áll a korszak hazai termésében, és több mint harminc év elteltével sem veszítették el a hatásukat. Újabb filmjeiben azonban, legyenek bármilyen értékesek, mesterien kimunkáltak, túl sok a tézis, túl kevés az ember. Eleven, csupa ellentmondás hősök, szabálytalan sorsok helyett tipikus figurákat látunk korspecifikus helyzetekben, jó és rossz választásaik a kor dilemmáit képviselik, jellemük és életpályájuk ideológiai és ideologikus kategóriáknak feleltethető meg. Szabó első trilógiája a rendező élményeit osztotta meg a nézővel - a Mephisto-hármas és A napfény íze a gondolatait.

Bori Erzsébet

Az InterCom mozija

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.