Narancsfül melléklet

„Gördülékeny legyen”

Nóvé Soma, Papp Dávid – Middlemist Red

  • - sisso -
  • 2014. szeptember 8.

Zene

A két éve alakult zenekar száznyolcvankét ország sok-sok tehetséges fiatal zenekara közül került be idén a Deezer online zenei szolgáltató Young Guns versenyére, és nagy fölénnyel megnyerte. Előtte az Index alternatív dalversenyén (A Szám) lett első az évente csak egyszer virágzó, rózsaszerű virágról elnevezett társaság. A Sziget-fellépés és az első nagylemez előtt álló zenekarról Nóvé Soma énekessel és Papp Dávid gitárossal beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hirtelen két popzenei megmérettetésen is elsők lettetek. Ez milyen hatással volt a zenekar életére?

Nóvé Soma: Mind a két tehetségkutató által jelentősen megnőtt a népszerűségünk, sok helyre eljutott a zenénk, és sok meghívást kaptunk. Az Index stábja most filmet készít rólunk, utaznak velünk a fesztiválfellépésekre, sokat írnak rólunk a zenei és egyéb lapok.

Papp Dávid: Nehéz megállapítani, milyen mértékben növekedett a két versenynek köszönhetően a rajongóink száma, de azt elmondhatjuk, hogy ennek a két sikernek köszönhető, hogy ilyen sokszor emlegetnek minket a szakmában is.

MN: Az a pszichedelikus, garázsos rockzene, amit játszotok, manapság elég divatos a világban. Az indulásnál számított, hogy ez az a stílus, ami sikerre vihet egy bandát?

PD: Amikor elkezdtünk közösen zenélni, nem döntöttük el előre, hogy konkrétan milyen irányba fogunk elindulni. Az a műfaj, amit ma játszunk, valami természetes folyamat eredménye. Az azóta eltelt időben sem befolyásolt minket igazán a divat, inkább csak azt a zenét játszottuk, ami közel állt hozzánk.

NS: A szüleink ezt a zenét hallgatták, sze­rették, sőt a mai napig szeretik, nyilván ez is ­hatott ránk, de ez nem csak nosztalgia, hiszen felszabadítóan hat a mi generációnkra is. ­
A zene üzenete mindig ugyanaz.

PD: Ráadásul a technika azóta annyit fejlődött, hogy az sok mindent hozzátesz a hangzáshoz.

MN: Fél éve még azt mondtátok, hogy nincsen frontember, illetve senki nem állt középen. Ez miért változott meg?

NS: Kezdettől fogva úgy működött az együttes, mint egy maximálisan demokratikus kollektíva. A számok készítésében, az ötletek megvalósításában mind a négyen egyenlő részben működünk közre. Az szimplán praktikus okok miatt van – és talán esztétikai szempontból lényeges –, hogy én állok középen a színpadon.

MN: Mikor lesz meg az első lemez?

PD: November elejére tervezzük a nagylemez megjelenését, eddig körülbelül a hetven százalékát írtuk meg. Augusztusban még dolgoznunk kell a számok elkészítésével, mert aztán szeretnénk legalább másfél hónapot a felvételekre szánni.

MN: A szöveg nálatok mennyire lényeges?

NS: A szöveg megírása általában az utolsó fázisa a dalkészítésnek. Fontos, hogy amit le­írok egy dalszövegben, az hiteles legyen, viszont elsődleges szempont, hogy úgy kezeljem a szavakat, mint egy hangszert. Mindig ügyelek arra, hogy a szavak szépen csengjenek, a mondatok gördülékenyek legyenek.

MN: A vizualitásért ki a felelős a zenekarban?

NS: Nagyon fontos, hogy a debütáló lemezünk vizuális és zenei részének legyen összekötő eleme. Szeretnénk, ha az album kompakt lenne, és a zene erős párhuzamot alkotna a vizuális részével. Az eddigi grafikákat én csináltam, de az albumhoz sokkal egységesebb arculatot tervezünk. Az állandó vizuális motívumokat is a zene határozza meg nálunk.

MN: Mi az, ami leginkább összetartja és előreviszi most ezt a csapatot szerintetek?

PD: Az mindenképpen nagyon inspiráló a számunkra, hogy a zeneírásban mindig felfedezünk új részleteket és hangulatokat. Érezzük magunkon, hogy fejlődünk, és egyre jobban értjük egymást zeneileg is.

NS: Habár a siker másodlagos, azért megerősíti bennünk azt a hitet, hogy tényleg jó, amit csinálunk – így a lelkesedésünk is stabil marad.

MN: Vannak olyan kortársaitok, akikkel közösséget tudtok vállalni?

NS: A zenénk gyökerét megalkotó zenekarok és az abból táplálkozó előadók inspirálnak, ahogy erről már szó is volt. Jelenleg a magyar zenei szcénában nincsen olyan zenekar, amely közvetlen hatással lenne a zenénkre, de sok együttest megismertünk, amelyek hatással voltak a mostani zenei közegről alkotott képünkre, így indirekt módon a zenénkre is.

Petőfi rádió – Volt Fesztivál színpad, augusztus 15., 16.50

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.