Narancsfül melléklet

„Gördülékeny legyen”

Nóvé Soma, Papp Dávid – Middlemist Red

  • - sisso -
  • 2014. szeptember 8.

Zene

A két éve alakult zenekar száznyolcvankét ország sok-sok tehetséges fiatal zenekara közül került be idén a Deezer online zenei szolgáltató Young Guns versenyére, és nagy fölénnyel megnyerte. Előtte az Index alternatív dalversenyén (A Szám) lett első az évente csak egyszer virágzó, rózsaszerű virágról elnevezett társaság. A Sziget-fellépés és az első nagylemez előtt álló zenekarról Nóvé Soma énekessel és Papp Dávid gitárossal beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hirtelen két popzenei megmérettetésen is elsők lettetek. Ez milyen hatással volt a zenekar életére?

Nóvé Soma: Mind a két tehetségkutató által jelentősen megnőtt a népszerűségünk, sok helyre eljutott a zenénk, és sok meghívást kaptunk. Az Index stábja most filmet készít rólunk, utaznak velünk a fesztiválfellépésekre, sokat írnak rólunk a zenei és egyéb lapok.

Papp Dávid: Nehéz megállapítani, milyen mértékben növekedett a két versenynek köszönhetően a rajongóink száma, de azt elmondhatjuk, hogy ennek a két sikernek köszönhető, hogy ilyen sokszor emlegetnek minket a szakmában is.

MN: Az a pszichedelikus, garázsos rockzene, amit játszotok, manapság elég divatos a világban. Az indulásnál számított, hogy ez az a stílus, ami sikerre vihet egy bandát?

PD: Amikor elkezdtünk közösen zenélni, nem döntöttük el előre, hogy konkrétan milyen irányba fogunk elindulni. Az a műfaj, amit ma játszunk, valami természetes folyamat eredménye. Az azóta eltelt időben sem befolyásolt minket igazán a divat, inkább csak azt a zenét játszottuk, ami közel állt hozzánk.

NS: A szüleink ezt a zenét hallgatták, sze­rették, sőt a mai napig szeretik, nyilván ez is ­hatott ránk, de ez nem csak nosztalgia, hiszen felszabadítóan hat a mi generációnkra is. ­
A zene üzenete mindig ugyanaz.

PD: Ráadásul a technika azóta annyit fejlődött, hogy az sok mindent hozzátesz a hangzáshoz.

MN: Fél éve még azt mondtátok, hogy nincsen frontember, illetve senki nem állt középen. Ez miért változott meg?

NS: Kezdettől fogva úgy működött az együttes, mint egy maximálisan demokratikus kollektíva. A számok készítésében, az ötletek megvalósításában mind a négyen egyenlő részben működünk közre. Az szimplán praktikus okok miatt van – és talán esztétikai szempontból lényeges –, hogy én állok középen a színpadon.

MN: Mikor lesz meg az első lemez?

PD: November elejére tervezzük a nagylemez megjelenését, eddig körülbelül a hetven százalékát írtuk meg. Augusztusban még dolgoznunk kell a számok elkészítésével, mert aztán szeretnénk legalább másfél hónapot a felvételekre szánni.

MN: A szöveg nálatok mennyire lényeges?

NS: A szöveg megírása általában az utolsó fázisa a dalkészítésnek. Fontos, hogy amit le­írok egy dalszövegben, az hiteles legyen, viszont elsődleges szempont, hogy úgy kezeljem a szavakat, mint egy hangszert. Mindig ügyelek arra, hogy a szavak szépen csengjenek, a mondatok gördülékenyek legyenek.

MN: A vizualitásért ki a felelős a zenekarban?

NS: Nagyon fontos, hogy a debütáló lemezünk vizuális és zenei részének legyen összekötő eleme. Szeretnénk, ha az album kompakt lenne, és a zene erős párhuzamot alkotna a vizuális részével. Az eddigi grafikákat én csináltam, de az albumhoz sokkal egységesebb arculatot tervezünk. Az állandó vizuális motívumokat is a zene határozza meg nálunk.

MN: Mi az, ami leginkább összetartja és előreviszi most ezt a csapatot szerintetek?

PD: Az mindenképpen nagyon inspiráló a számunkra, hogy a zeneírásban mindig felfedezünk új részleteket és hangulatokat. Érezzük magunkon, hogy fejlődünk, és egyre jobban értjük egymást zeneileg is.

NS: Habár a siker másodlagos, azért megerősíti bennünk azt a hitet, hogy tényleg jó, amit csinálunk – így a lelkesedésünk is stabil marad.

MN: Vannak olyan kortársaitok, akikkel közösséget tudtok vállalni?

NS: A zenénk gyökerét megalkotó zenekarok és az abból táplálkozó előadók inspirálnak, ahogy erről már szó is volt. Jelenleg a magyar zenei szcénában nincsen olyan zenekar, amely közvetlen hatással lenne a zenénkre, de sok együttest megismertünk, amelyek hatással voltak a mostani zenei közegről alkotott képünkre, így indirekt módon a zenénkre is.

Petőfi rádió – Volt Fesztivál színpad, augusztus 15., 16.50

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.