mi a kotta?

Gyengéd bálványok

  • mi a kotta
  • 2022. augusztus 3.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/31. hétre

„Mennyire sajnálom, drága barátom, hogy nem elégíti ki ízlésemet Mozart… Szeretem a mélységet, az erőt, a nagyságot – hogy is szeretném tehát a felszíneset, a dologit, a hígat, a jelentéktelent. Ezek csupán a legsekélyesebb viszonyok között nyújthatnak örömet, hát engem sem ő, sem a művei nem tudnak lenyűgözni” – írta Nadezhda von Meck bárónő, a hűséges patrónus Csajkovszkijnak, aki viszont rajongott Mozartért. Talán, ismerve a klasszikus mester kikezdhetetlen tekintélyét, meglepődünk a fent írt sorokon, de az orosz „matrónus” korántsem volt egyedül a véleményével a 19. század derekán, amikor nemcsak Mozart, de az előző évszázad zenéje en bloc hidegen hagyta a zenehallgatókat, akik jobban kedvelték Berlioz, Wagner, Verdi, Brahms és Liszt dörgedelmes hangkölteményeit és tévelygő ábrándjait. Mozart, könnyed harmóniáival és szabályos periódusaival triviálisnak tűnt. Csajkovszkij fehér hollóként szerette a salzburgi kollégát, rajongását egyebek mellett az ő stílusában írt Mozartiana-szvitben fejezte ki, no meg a bárónőnek írt válaszlevélben: „Nem egyszerűen szeretem Mozartot – bálványozom őt” –, majd sorokon át zengedezett a Don Giovanniról, a Haydnnak dedikált hat kvartettről, két-három szimfóniájáról és a Requiemről. „Mozart kamarazenéjében a báj, a szövet tisztasága, a részletek szépsége megragadó, de néha az ember olyannal is találkozik, amit megkönnyez…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”