HANGADÓ - kritika

Gyima hattyúdala

Sosztakovics: Brácsaszonáta / Maxim Rysanov

Zene

A Brácsaszonátát, Sosztakovics utolsó művét bátran nevezhetjük hattyúdalnak: a kotta végére 1975. július 5-én került kettős záróvonal, pár nappal később a zeneszerzőt kórházba szállították, ahol alig egy hónappal később elhunyt.

A művet a Beethoven Kvartett brácsásának, Fjodor Druzsinyinnak dedikálta a szerző, aki október 1-jén Szentpétervárott – vagy ahogy akkoriban nevezték: Leningrádban – mutatta be a művét, a végén a kottát széles mozdulattal a közönség felé emelve. És bár a brácsa repertoárja a 20. században Honegger, Hindemith, Walton vagy éppen Bartók Béla műveivel alaposan kibővült, e Sosztakovics-darab mégis kiemelt jelentőségű. Megrendítő, drámai zene. S persze azért is fontos, mert olyan jól illeszkedik abba az életműbe, amelyet szinte lehetetlen megérteni a szerző politikai környezetének és zenetörténeti helyének ismerete nélkül.

Sosztakovics zongorista volt, nem játszott vonós hangszeren, de vonzotta a vonósok éneklő hangja, a brácsára pedig talán visszahúzódóbb, halkabb karaktere miatt esett a választása. A Brácsaszonáta (op. 147) rendkívül befelé forduló darab, amelyben a zeneszerző saját műveiből – befejezetlen, A játékosok című operájából, valamint a szimfóniáiból és az egyik korai szvitjéből – idéz. Egy szovjet zenekritikus írta az ősbemutató után: „mint a katarzis egy tragédiában; élet, küzdés, győzelem, megtisztulás a fény által, kilépés a halhatatlanságba”.

Az első tételben (a zongora bal kézben) felbukkan a DSCH-motívum, Sosztakovics monogramja, a tétel zárása zaklatott, agonizáló, kétségbeesett, mígnem a hangok elhalnak.

A többi tételnek sem drámai, sorsszerű zárlattal szakad vége, hanem lassú kiúszással. A középső tétel groteszk Allegretto, rezignált és önironikus, a harmadik, Adagio tétel pedig Beethoven kései, filozofikus vonósnégyeseire emlékeztet, vagy éppen a Holdfény-szonátára, amelyből szintén hallunk idézeteket. „Egy nagy zeneszerző emlékére” – írta Sosztakovics a kottába, s persze a bonni mesterre gondolt, azért hadd vonatkoztassuk őrá magára is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.