Lemez

Hegyről a kettőre

Lovasi András: Tűzijáték délben

Zene

Aki olvasott Lovasi-interjúkat az elmúlt években, értesülhetett az időtlen idők óta készülő második szólólemezről (például öt évvel ezelőtti interjúnkból is: „Mint egy osztálytalálkozó”, Magyar Narancs, 2014. március 27.).

Az első, a Bandi a hegyről című szólóalbum 2001-ben jelent meg, és nem is volt igazán szólómunkának tekinthető, hiszen a kiadó Kispál-lemezt szeretett volna, és ennek következtében a zenekari tagok vastagon közreműködtek a dalokban. Lovasi András a folytatást a 2017-es, ötvenedik szülinapos koncertekre szerette volna időzíteni, de ismételten kicsúszott az időből. Olyannyira, hogy a Tűzijáték délben csak most, másfél évvel az arénás életműkoncert után jelent meg.

A közreműködők sora egyáltalán nem meglepő: valószínűleg senki nem akad fenn Dióssy Ákos, Szabó Attila és Tövisházi Ambrus nevén, ahogy a Kiscsillag két tagjának, Erős Mártonnak és Szesztay Dávidnak a vendégszereplése sem különösebb szenzáció. Annál meglepőbb a zenei körítés, és aki azt várta, hogy ez a lemez szervesen kapcsolódik az elődjéhez, az téved. Kispálos és kiscsillagos hangulatokból, manírokból is alig kapunk valamit; mindez azt sugallja, hogy Lovasinak van még egy külön zenei világa is, amelyet eddig nem nagyon ismertünk.

Viszonylag analóg hangzású, folkos dominanciájú album ez, időnként szokatlan ének­stílussal, kevés gitárral, minimális elektronikával, annál több akusztikus hangszerrel és sok-sok fúvóssal. Ami a szövegeket illeti, közéleti utalást alig találni, de az apaság természetesen szóba jön, ami teljesen indokolt, hiszen a művésznek nemrég megszületett a harmadik gyermeke (és még hallható is a gügyögése a nyitódalban).

Érdekes módon több számban is felbukkan a halál témája – ott van például az előbb említett nyitány, amelynek a címe: Nem kell. Szövegében a Ha az életben című Kispál-klasszikusra hajaz; amúgy Lovasi a dalt a Game Over Club című, készülőfélben lévő mozifilmhez írta. A kaszás előjön még a Sziluetthuszárban, amely a tíz évvel ezelőtti második Kiscsillag-lemezre készült, de arra végül nem került fel. Ami a visszatérő elemeket illeti, többször szóba jön az isten (például az Ének rólunk és a Csak mi ketten című tételekben), nem egy dal pedig gyerekkori nosztalgia jegyében született (1971, Bükfürdő). A három legjobb szám egyértelműen a Szabó Attilával komponált Féreg (ezt Lovasi eredetileg Schmidt Mária felkérésére írta, a Terror Házának!), a Lukács Lászlóval közös csörömpölésből született Csillár és a tűnődő hangulatú Szél.

Érdekes lemez a Tűzijáték délben: sokkal inkább szólóalbum, mint a Bandi a hegyről, és a művész által ironikusan belengetett „elzoránosodás” nyomai szerencsére nem fedezhetők fel rajta. Az „elákosodás” meg még kevésbé; nem is csoda, hogy ez a vád (amely az Index lemezkritikájában szerepelt) alaposan felbosszantotta a művészt, ami érthető, hiszen senki sem szereti, ha pont azzal hozzák össze, akire a legkevésbé akar hasonlítani. Kicsit szokni kell ezeket az elsőre nehezebben emészthető dalokat, mert többszöri meghallgatás után az ember sokkal többre tudja értékelni őket.

Megadó Kiadó, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.