Lemez

Hegyről a kettőre

Lovasi András: Tűzijáték délben

Zene

Aki olvasott Lovasi-interjúkat az elmúlt években, értesülhetett az időtlen idők óta készülő második szólólemezről (például öt évvel ezelőtti interjúnkból is: „Mint egy osztálytalálkozó”, Magyar Narancs, 2014. március 27.).

Az első, a Bandi a hegyről című szólóalbum 2001-ben jelent meg, és nem is volt igazán szólómunkának tekinthető, hiszen a kiadó Kispál-lemezt szeretett volna, és ennek következtében a zenekari tagok vastagon közreműködtek a dalokban. Lovasi András a folytatást a 2017-es, ötvenedik szülinapos koncertekre szerette volna időzíteni, de ismételten kicsúszott az időből. Olyannyira, hogy a Tűzijáték délben csak most, másfél évvel az arénás életműkoncert után jelent meg.

A közreműködők sora egyáltalán nem meglepő: valószínűleg senki nem akad fenn Dióssy Ákos, Szabó Attila és Tövisházi Ambrus nevén, ahogy a Kiscsillag két tagjának, Erős Mártonnak és Szesztay Dávidnak a vendégszereplése sem különösebb szenzáció. Annál meglepőbb a zenei körítés, és aki azt várta, hogy ez a lemez szervesen kapcsolódik az elődjéhez, az téved. Kispálos és kiscsillagos hangulatokból, manírokból is alig kapunk valamit; mindez azt sugallja, hogy Lovasinak van még egy külön zenei világa is, amelyet eddig nem nagyon ismertünk.

Viszonylag analóg hangzású, folkos dominanciájú album ez, időnként szokatlan ének­stílussal, kevés gitárral, minimális elektronikával, annál több akusztikus hangszerrel és sok-sok fúvóssal. Ami a szövegeket illeti, közéleti utalást alig találni, de az apaság természetesen szóba jön, ami teljesen indokolt, hiszen a művésznek nemrég megszületett a harmadik gyermeke (és még hallható is a gügyögése a nyitódalban).

Érdekes módon több számban is felbukkan a halál témája – ott van például az előbb említett nyitány, amelynek a címe: Nem kell. Szövegében a Ha az életben című Kispál-klasszikusra hajaz; amúgy Lovasi a dalt a Game Over Club című, készülőfélben lévő mozifilmhez írta. A kaszás előjön még a Sziluetthuszárban, amely a tíz évvel ezelőtti második Kiscsillag-lemezre készült, de arra végül nem került fel. Ami a visszatérő elemeket illeti, többször szóba jön az isten (például az Ének rólunk és a Csak mi ketten című tételekben), nem egy dal pedig gyerekkori nosztalgia jegyében született (1971, Bükfürdő). A három legjobb szám egyértelműen a Szabó Attilával komponált Féreg (ezt Lovasi eredetileg Schmidt Mária felkérésére írta, a Terror Házának!), a Lukács Lászlóval közös csörömpölésből született Csillár és a tűnődő hangulatú Szél.

Érdekes lemez a Tűzijáték délben: sokkal inkább szólóalbum, mint a Bandi a hegyről, és a művész által ironikusan belengetett „elzoránosodás” nyomai szerencsére nem fedezhetők fel rajta. Az „elákosodás” meg még kevésbé; nem is csoda, hogy ez a vád (amely az Index lemezkritikájában szerepelt) alaposan felbosszantotta a művészt, ami érthető, hiszen senki sem szereti, ha pont azzal hozzák össze, akire a legkevésbé akar hasonlítani. Kicsit szokni kell ezeket az elsőre nehezebben emészthető dalokat, mert többszöri meghallgatás után az ember sokkal többre tudja értékelni őket.

Megadó Kiadó, 2019

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?