Lemez

Hegyről a kettőre

Lovasi András: Tűzijáték délben

Zene

Aki olvasott Lovasi-interjúkat az elmúlt években, értesülhetett az időtlen idők óta készülő második szólólemezről (például öt évvel ezelőtti interjúnkból is: „Mint egy osztálytalálkozó”, Magyar Narancs, 2014. március 27.).

Az első, a Bandi a hegyről című szólóalbum 2001-ben jelent meg, és nem is volt igazán szólómunkának tekinthető, hiszen a kiadó Kispál-lemezt szeretett volna, és ennek következtében a zenekari tagok vastagon közreműködtek a dalokban. Lovasi András a folytatást a 2017-es, ötvenedik szülinapos koncertekre szerette volna időzíteni, de ismételten kicsúszott az időből. Olyannyira, hogy a Tűzijáték délben csak most, másfél évvel az arénás életműkoncert után jelent meg.

A közreműködők sora egyáltalán nem meglepő: valószínűleg senki nem akad fenn Dióssy Ákos, Szabó Attila és Tövisházi Ambrus nevén, ahogy a Kiscsillag két tagjának, Erős Mártonnak és Szesztay Dávidnak a vendégszereplése sem különösebb szenzáció. Annál meglepőbb a zenei körítés, és aki azt várta, hogy ez a lemez szervesen kapcsolódik az elődjéhez, az téved. Kispálos és kiscsillagos hangulatokból, manírokból is alig kapunk valamit; mindez azt sugallja, hogy Lovasinak van még egy külön zenei világa is, amelyet eddig nem nagyon ismertünk.

Viszonylag analóg hangzású, folkos dominanciájú album ez, időnként szokatlan ének­stílussal, kevés gitárral, minimális elektronikával, annál több akusztikus hangszerrel és sok-sok fúvóssal. Ami a szövegeket illeti, közéleti utalást alig találni, de az apaság természetesen szóba jön, ami teljesen indokolt, hiszen a művésznek nemrég megszületett a harmadik gyermeke (és még hallható is a gügyögése a nyitódalban).

Érdekes módon több számban is felbukkan a halál témája – ott van például az előbb említett nyitány, amelynek a címe: Nem kell. Szövegében a Ha az életben című Kispál-klasszikusra hajaz; amúgy Lovasi a dalt a Game Over Club című, készülőfélben lévő mozifilmhez írta. A kaszás előjön még a Sziluetthuszárban, amely a tíz évvel ezelőtti második Kiscsillag-lemezre készült, de arra végül nem került fel. Ami a visszatérő elemeket illeti, többször szóba jön az isten (például az Ének rólunk és a Csak mi ketten című tételekben), nem egy dal pedig gyerekkori nosztalgia jegyében született (1971, Bükfürdő). A három legjobb szám egyértelműen a Szabó Attilával komponált Féreg (ezt Lovasi eredetileg Schmidt Mária felkérésére írta, a Terror Házának!), a Lukács Lászlóval közös csörömpölésből született Csillár és a tűnődő hangulatú Szél.

Érdekes lemez a Tűzijáték délben: sokkal inkább szólóalbum, mint a Bandi a hegyről, és a művész által ironikusan belengetett „elzoránosodás” nyomai szerencsére nem fedezhetők fel rajta. Az „elákosodás” meg még kevésbé; nem is csoda, hogy ez a vád (amely az Index lemezkritikájában szerepelt) alaposan felbosszantotta a művészt, ami érthető, hiszen senki sem szereti, ha pont azzal hozzák össze, akire a legkevésbé akar hasonlítani. Kicsit szokni kell ezeket az elsőre nehezebben emészthető dalokat, mert többszöri meghallgatás után az ember sokkal többre tudja értékelni őket.

Megadó Kiadó, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.