„Hintapolitikával nem szerzel hímtagot“ – szívszorító mese Viktóriáról, akit elnőiesített a hatalom

  • - palosm -
  • 2021. augusztus 3.

Zene

"Egy ország várt éveket papamacira, megöli a nemi életet a diplomácia." 

Első blikkre nehezen meghatározható médiaproduktumot fújt be szerkesztőségünk virtuális ablakán a metaforikus szél, nevezzük mondjuk popdalnak vagy szatirikus deephouse-nak, esetleg anti-popdalnak netán szatirikus szatírának, elnézést, mindez igazából mindegy is. Ez itt egy prömier.

A 8 percet meghaladó felnőtt mese – már ha jól értjük, mire gondolt a költő –, egy olyan politikusról szól, aki titokban nő, és még „a hintapolitikával sem szerez hímtagot“.

Nem könnyed nyári gondolatok, nem is vicces Ludas Matyi-parafrázis, és nem is érzelmes teleatökömarendszerrel-vallomás, az biztos.

Az új nyelvterületekre – nem feltétlenül – tévedő Elavult-tag Peer Krisztiánt cseten kértük meg, írja le pár mondatban, mi a fene ez igazából.

„Mint oly sokan ebben a lángoktól ölelt kis országban, én is régóta éreztem, hogy baj van, nem úgy mennek a dolgok, ahogy menniük kéne, de hogy mi lehet a bajok gyökere? – sokáig csak sötétben tapogatóztam. Kutatásaimnak Takaró Mihály munkásságának tanulmányozása adott új lendületet. És mondhatom, engem döbbentett meg legjobban az eredmény, amire jutottam.

Miniszterelnök „úr” nem az, akinek mutatja magát!

Szabadkőműves lenne? Nem valószínű, hiszen nem barátja sem a tudományoknak, sem a leszakadó társadalmi rétegek emancipációjának. Netán gazdasági bevándorló, ezért akarja elvenni a kultúránkat? De akkor miért fog el az érzés egy-egy jól sikerült beszédét hallgatva, hogy bár a semmiből jött és a semmibe tart, már mindig is itt volt?!

Tavaly nyáron aztán felfigyeltem egy fotóra. A miniszterelnök megtekinti a kovászolódó uborkát. Semmi különös, mondhatnánk, pedig a képből sugárzott a fülledt erotika. Akkor értettem meg! Pedig hol volt még 2020-ban az LMBTQ-törvény vagy Andrea? Azóta már nemcsak utolért, le is hagyott a történelem. Ami akkor megrázó felismerés volt, mára evidencia. Az alább hallható dal tehát leginkább kordokumentumnak tekinthető, ezért kérem a tisztelt olvasót, hogy azzal a pioníroknak kijáró nagyvonalúsággal tekintsen rá, amellyel Newton, Darwin vagy G. Fodor téziseire szoktunk.“

Így a válasz. Most, hogy mindent tudunk, nagyvonalúan ajánljuk korábbi interjúnkat is az Elavult zenekarról Peerrel, ami a sebevésről szól. És akkor jöjjön, aminek jönnie kell. (Csak az kattintson, aki elmúlt 18 éves, Médiatanács-tagok, szevasztok. )

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?