„Hintapolitikával nem szerzel hímtagot“ – szívszorító mese Viktóriáról, akit elnőiesített a hatalom

  • - palosm -
  • 2021. augusztus 3.

Zene

"Egy ország várt éveket papamacira, megöli a nemi életet a diplomácia." 

Első blikkre nehezen meghatározható médiaproduktumot fújt be szerkesztőségünk virtuális ablakán a metaforikus szél, nevezzük mondjuk popdalnak vagy szatirikus deephouse-nak, esetleg anti-popdalnak netán szatirikus szatírának, elnézést, mindez igazából mindegy is. Ez itt egy prömier.

A 8 percet meghaladó felnőtt mese – már ha jól értjük, mire gondolt a költő –, egy olyan politikusról szól, aki titokban nő, és még „a hintapolitikával sem szerez hímtagot“.

Nem könnyed nyári gondolatok, nem is vicces Ludas Matyi-parafrázis, és nem is érzelmes teleatökömarendszerrel-vallomás, az biztos.

Az új nyelvterületekre – nem feltétlenül – tévedő Elavult-tag Peer Krisztiánt cseten kértük meg, írja le pár mondatban, mi a fene ez igazából.

„Mint oly sokan ebben a lángoktól ölelt kis országban, én is régóta éreztem, hogy baj van, nem úgy mennek a dolgok, ahogy menniük kéne, de hogy mi lehet a bajok gyökere? – sokáig csak sötétben tapogatóztam. Kutatásaimnak Takaró Mihály munkásságának tanulmányozása adott új lendületet. És mondhatom, engem döbbentett meg legjobban az eredmény, amire jutottam.

Miniszterelnök „úr” nem az, akinek mutatja magát!

Szabadkőműves lenne? Nem valószínű, hiszen nem barátja sem a tudományoknak, sem a leszakadó társadalmi rétegek emancipációjának. Netán gazdasági bevándorló, ezért akarja elvenni a kultúránkat? De akkor miért fog el az érzés egy-egy jól sikerült beszédét hallgatva, hogy bár a semmiből jött és a semmibe tart, már mindig is itt volt?!

Tavaly nyáron aztán felfigyeltem egy fotóra. A miniszterelnök megtekinti a kovászolódó uborkát. Semmi különös, mondhatnánk, pedig a képből sugárzott a fülledt erotika. Akkor értettem meg! Pedig hol volt még 2020-ban az LMBTQ-törvény vagy Andrea? Azóta már nemcsak utolért, le is hagyott a történelem. Ami akkor megrázó felismerés volt, mára evidencia. Az alább hallható dal tehát leginkább kordokumentumnak tekinthető, ezért kérem a tisztelt olvasót, hogy azzal a pioníroknak kijáró nagyvonalúsággal tekintsen rá, amellyel Newton, Darwin vagy G. Fodor téziseire szoktunk.“

Így a válasz. Most, hogy mindent tudunk, nagyvonalúan ajánljuk korábbi interjúnkat is az Elavult zenekarról Peerrel, ami a sebevésről szól. És akkor jöjjön, aminek jönnie kell. (Csak az kattintson, aki elmúlt 18 éves, Médiatanács-tagok, szevasztok. )

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.