Interjú

„Játszok neked Beatlest”

Thomas Dunford lantművész

Zene

Saját együttesének nevét az asztronómia ihlette. Barokk hangszeres létére többet emlegeti a jazz- és popzenészeket, mint Bachot. A lant és a lantjáték mai helyzetéről, a húrokról és az éneklésről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mi a legnehezebb a lantjátékban?

Thomas Dunford: Ahogy mondani szokták, az a nehéz, amit nem tanultál meg. Mint minden nyelvet, először ezt is nehéz „beszélni”. Eleinte a kezek koordinálása nehéz lehet.

MN: Nem nagyon hangos hangszer, ezért kell elöl ülnöd egy zenekarban? Vagy a szólama úgy van írva, hogy mindig jól hallható legyen?

TD: Decibelben van olyan erős, mint a gitár. Csak akkor kell erősíteni, ha szimfonikus zenekarban játszik.

MN: Te is gitárral kezdted, vagy a szüleid rögtön a lant felé irányítottak?

TD: Mindig játszottam mindkét hangszeren, gyerekkoromban ukulelén is. Kilencéves koromban a szüleim elvittek egy lantkurzusra, attól kezdve a lantot választottam, de a gitárt sem hagytam el.

MN: Szóval nem volt rebellis, rockzenész kamaszkorod?

TD: A lant révén a barokk zene mindig az életem nagy része volt, de mindig játszottam rock and rollt, Jimi Hendrixet, Doorst, Beatlest, sok hetvenes évekbeli zenét, és a saját dalaimat is.

MN: Érdekes lehet a Beatles lanton…

TD: Gyere el a koncertre, játszok neked Beatlest.

MN: És hallgatsz is mást, mint klasszikus zenét?

TD: Persze, miután rengeteg klasszikust játszom, ha itthon vagyok, szeretek mást hallgatni. Nagyon sok jazzt, popzenét, rapet, reggae-t, indiait – egyszerűen szükségem van erre.

MN: Hány különböző lantod van?

TD: Van négy archlute-om – ilyet hozok Budapestre is –, van egy nyolchúros reneszánsz lantom, és van egy reneszánsz gitárom és egy barokk gitárom. Ezek persze nem azonosak a mai gitárral.

MN: Vannak kedvenceid közöttük?

TD: Mindegyiket szeretem. Szeretek zongorázni, gitározni, lanton játszani, meg énekelni is – ez mind megannyi szín.

MN: Énekelni? Mit?

TD: Dowlandet, Beatles-dalokat, meg vannak popkoncertjeim is, ahol az én dalaimat játsszuk.

MN: Milyen hangod van, tenor, bariton?

TD: Magas bariton, nagyjából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.