Magyar Narancs: Uniós állampolgárként telepedtetek le Bristolban, a legkisebb gyereked már ott született. Megváltoztatta a Brexit az addigi életedet?
Pettik Ádám: Elég szarul érintett lelkileg, de már érezni egyéb hatásait is. Én ugyan brit állampolgár vagyok, de ha ki szeretném hozni a zenekaromat, fejenként 260 font munkavállalói vízumot kellene fizetniük. Egyébként fordítva is igaz, van is elégedetlenkedés az angol zenészek között, mert ez rájuk is vonatkozik, ha fellépnének az unióban. Azt csak érdekességként mondom, hogy John Lydon is nagy brexites volt.
MN: Johnny Rotten?
PÁ: Igen, a Sex Pistols énekese. Nem hallottam, hogy megkérdezték volna tőle, hogy ez csak polgárpukkasztás volt-e, vagy tényleg komolyan gondolta…
MN: Mivel foglalkozol Bristolban?
PÁ: Ugyanazt csinálom, amit itthon, zenéket rakok össze, meg koncerteket szervezek a Besh o droM zenekarnak. Ezt a „gyerekemet” nem tudom Magyarországról elvinni. A többit sikerült, de ezt nem lehet.
MN: Nem csak te élsz külföldön a zenekar tagjai közül.
PÁ: A sógoromra, Barcza Gergőre gondolsz?
MN: Igen. Úgy tudom, hogy ő Izraelben él.
PÁ: Ráadásul állandó tagja egy izraeli szuperprodukciónak. Ha ráér és tud jönni, annak nagyon örülünk, ha meg nem, akkor nélküle játszunk. Több nemzetközi klasszis szaxofonos is tudja a műsorunkat.
MN: Okozott-e törést a Besh o droM pályáján, hogy Gergővel elhagytátok Magyarországot?
PÁ: Mi nem úgy mentünk el, sem én, sem Gergő, hogy akkor itt a vége. Két-három évig kevesebb koncert volt, de még a költözködés közben is csináltunk egy lemezt, úgyhogy a dolgok nem álltak le. Nagyon örülök, hogy nem lehetetlenítették el teljesen a fapados járatokat, megviselne, ha nem jöhetnék, és nem koncertezhetnék itthon bármikor. De attól is nagyon szenvednék, ha a gyerekeimnek nem Bristolban lenne az otthonuk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
