kiállítás - LUCIEN HERVÉ 100

  • - zsámboki -
  • 2010. december 9.

Zene

A világhírű fotós Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen. Az életművét bemutató kiállítás három részre tagolható, ahogy Hervé a kezdetektől az építészetfotográfián át eljutott az absztraktig - ezt a geometrizáló tendenciát erősíti a kiállítótér Mondriant idéző díszítése is.
A világhírû fotós Elkán László néven született Hódmezõvásárhelyen. Az életmûvét bemutató kiállítás három részre tagolható, ahogy Hervé a kezdetektõl az építészetfotográfián át eljutott az absztraktig - ezt a geometrizáló tendenciát erõsíti a kiállítótér Mondriant idézõ díszítése is. A leghangsúlyosabb fejezet a középsõ, olyannyira, hogy a korai és az absztrakt képek inkább csak bevezetésként és lezárásként fogják közre a kiállítás tényleges tárgyát: az épületeket.

A bevezetésben párizsi fotókon keresztül megismerjük Hervé egyéni stílusát, az erõs kontrasztokkal komponálást. A kiállítás második részébe szinte észrevétlenül csúszunk át - de az egyre izgalmasabb képeken egyre nehezebb azonosítani a témát. A bevezetõben egyértelmû volt, hogy mit látunk, a folytatásban azonban Hervé az épületekbõl nagyon keveset mutat: a sajátos képkivágásnak, a nagy árnyékos felületeknek és a részletekhez való közelségnek köszönhetõen nem biztos, hogy felismerjük például a spanyol El Escorial-i királyi kolostort, vagy épp Le Corbusier, Oscar Niemeyer és Breuer Marcell híres épületeit. Nem véletlenül nincsenek az épületeket teljes egészükben bemutató képek a kiállításon, sõt az ugyanarról a házról készült fotók sem egymás mellett vannak kiállítva: a cél nem az épületek bemutatása volt. Hervé látásmódjának köszönhetõen az építészetfotográfia túllép az adott épületet hûen leképezõ didaktikus, alárendelt feladatkörön, képei önálló mûvészi alkotássá válnak, amelyeken az épületekbõl mint geometrikus formákból új érték áll össze.

Kár, hogy az absztrakció felé vezetõ út végállomása, a lakásbelsõben és a házfalakon letisztult formákat keresõ korszak nem tud részévé válni az egésznek; ez a 8 darab színes kép olyan idegenül hat a megelõzõ 92 fekete-fehér épületfotó után, hogy nem képesek megállítani a kijárat felé induló múzeumlátogatót; alulreprezentáltságuk miatt életrajzi lábjegyzetként vannak csak jelen.

Szépmûvészeti Múzeum, január 23-ig

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.