Lemez

Klaxons: Love Frequency

  • Lang Ádám
  • 2014. július 27.

Zene

Amikor először meghallottam a Love Frequency felvezető kislemezét, a There's No Other Time-ot, akkor az általánosan fanyalgó fogadtatás ellenére jobban bíztam bennük, mint a 2007-es debütlemez idején. Igaz, egészen más okból. Míg akkoriban azt vártam tőlük, hogy minél horzsolóbb bulidalokat írjanak, most épp annak örültem meg, hogy a There's No... mennyire frappáns kis acidpopszám. Ha a basszusból kicsit leveszek, még Take Thatnek is hihetném.

Erre nem az fogad, amikor beteszem a lemezt, hogy rögtön az első szám ugyanazokkal a súlyos basszusokkal és vijjogó szintikkel rombol, mint a zenekar korai dalai? Hiába a több generációból felsorakoztatott producerek, mint Tom Rowlands, James Murphy vagy a Gorgon City, a Klaxons ugyanazon dilemmázik, mint hét-nyolc éve: vajon az akkoriban időlegesen new rave-nek nevezett elektropunkot játsszák, netán menjenek el a tisztább, popos dalok felé, vagy mégis inkább a hangzással kísérletezzenek? Távol álljon tőlem, hogy az eldöntetlenség miatt legyintsek a három út közül leginkább talán a pop felé tájékozódó lemezre, hiszen a legtöbb szám, ha nem is emlékezetes, azért elsőre elkapja a hallgatóját. Az is látszik, hogy az anyag szándékosan van a kétharmadánál leültetve, hogy onnan az égbe lőjön ki végül a címadó dallal. Mégis nehéz elhessegetni a hiányérzetet, mert a Klaxons számok halmaza helyett végre egy jó lemezt is kiadhatna már.

Akashic, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”