könyv - ALEXANDER STEELE (SZERK.): KEZDÕ ÍRÓK KÉZIKÖNYVE

  • Benedek Szabolcs
  • 2010. május 20.

Zene

Irodalmi nemzet vagyunk, mi több, sokak szerint a kortárs magyar irodalom rég nem látott módon prosperál, nem véletlen hát, hogy boldog-boldogtalan író akar lenni, és se szeri, se száma az íróiskoláknak. A keresletet a piac alig győzi kielégíteni, mindezek tükrében viszont furának tűnik, hogy nálunk mindeddig hiányzott a nebulók tudásszomját kielégítő írásos oktatási anyag.
Irodalmi nemzet vagyunk, mi több, sokak szerint a kortárs magyar irodalom rég nem látott módon prosperál, nem véletlen hát, hogy boldog-boldogtalan író akar lenni, és se szeri, se száma az íróiskoláknak. A keresletet a piac alig gyõzi kielégíteni, mindezek tükrében viszont furának tûnik, hogy nálunk mindeddig hiányzott a nebulók tudásszomját kielégítõ írásos oktatási anyag. Persze mások mellett John Braine, Milan Kundera és Mario Vargas Llosa is elmondta már, hogy miként írjunk regényt, ám az õ mûveik inkább tekinthetõk eszszéknek, mint tanulási segédletnek. Az Alexander Steele szerkesztésében megjelent Kezdõ írók kézikönyve - amely az amerikai Gotham Irodalmi Mûhely oktatóinak tanulmányait tartalmazza - azonban egyértelmûen a tankönyvi státust célozza meg.

A kötet végigveszi a szereplõk és a nézõpont kiválasztásától kezdve a cselekmény formálásán át az átírás szükségességéig mindazt, ami egy novella vagy egy regény megalkotása közben technikai kérdésként fölmerül. Alapvetõ állítása, hogy az írás egy szakma, azaz fõbb fogásai elsajátíthatók csakúgy, mint mondjuk az asztalosságnak. Aki ezzel egyetért, bizonyára sokat tanulhat ebbõl a könyvbõl - kérdés, hogy mi van azokkal, akik a benne szereplõ tézisekre anélkül is rég rájöttek, hogy részt vettek volna egy efféle tanfolyamon. Persze nem mindenki lehet zsigerbõl író, azt azonban talán leszögezhetjük (és ezzel a Gotham oktatói is egyetértenek), hogy az írást az olvasásból lehet a legjobban megtanulni. Különben afféle rendszerezõ összefoglalónak megteszi, bár a nálunk nem annyira érvényes fejezeteket (például az irodalmi ügynökökrõl szólót) lehetett volna a magyar kiadáshoz "honosítani". A Függelékben közölt Raymond Carver-novella viszont kiváló.

Fordította: Sári B. László. Alexandra, 2010, 312 oldal, 2699 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.