könyv - ALEXANDER STEELE (SZERK.): KEZDÕ ÍRÓK KÉZIKÖNYVE

  • Benedek Szabolcs
  • 2010. május 20.

Zene

Irodalmi nemzet vagyunk, mi több, sokak szerint a kortárs magyar irodalom rég nem látott módon prosperál, nem véletlen hát, hogy boldog-boldogtalan író akar lenni, és se szeri, se száma az íróiskoláknak. A keresletet a piac alig győzi kielégíteni, mindezek tükrében viszont furának tűnik, hogy nálunk mindeddig hiányzott a nebulók tudásszomját kielégítő írásos oktatási anyag.
Irodalmi nemzet vagyunk, mi több, sokak szerint a kortárs magyar irodalom rég nem látott módon prosperál, nem véletlen hát, hogy boldog-boldogtalan író akar lenni, és se szeri, se száma az íróiskoláknak. A keresletet a piac alig gyõzi kielégíteni, mindezek tükrében viszont furának tûnik, hogy nálunk mindeddig hiányzott a nebulók tudásszomját kielégítõ írásos oktatási anyag. Persze mások mellett John Braine, Milan Kundera és Mario Vargas Llosa is elmondta már, hogy miként írjunk regényt, ám az õ mûveik inkább tekinthetõk eszszéknek, mint tanulási segédletnek. Az Alexander Steele szerkesztésében megjelent Kezdõ írók kézikönyve - amely az amerikai Gotham Irodalmi Mûhely oktatóinak tanulmányait tartalmazza - azonban egyértelmûen a tankönyvi státust célozza meg.

A kötet végigveszi a szereplõk és a nézõpont kiválasztásától kezdve a cselekmény formálásán át az átírás szükségességéig mindazt, ami egy novella vagy egy regény megalkotása közben technikai kérdésként fölmerül. Alapvetõ állítása, hogy az írás egy szakma, azaz fõbb fogásai elsajátíthatók csakúgy, mint mondjuk az asztalosságnak. Aki ezzel egyetért, bizonyára sokat tanulhat ebbõl a könyvbõl - kérdés, hogy mi van azokkal, akik a benne szereplõ tézisekre anélkül is rég rájöttek, hogy részt vettek volna egy efféle tanfolyamon. Persze nem mindenki lehet zsigerbõl író, azt azonban talán leszögezhetjük (és ezzel a Gotham oktatói is egyetértenek), hogy az írást az olvasásból lehet a legjobban megtanulni. Különben afféle rendszerezõ összefoglalónak megteszi, bár a nálunk nem annyira érvényes fejezeteket (például az irodalmi ügynökökrõl szólót) lehetett volna a magyar kiadáshoz "honosítani". A Függelékben közölt Raymond Carver-novella viszont kiváló.

Fordította: Sári B. László. Alexandra, 2010, 312 oldal, 2699 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.